Állami gimnázium, Eger, 1893
Tartalomjegyzék
39 —. Újból az igazgató lépett az emelvényre s röviden beszámolt a reáliskolai Jókai-ösztöndíj-alap állapotáról, bemutatva a Hevesmegvei Takarékpénztár 1981 sz. betét-könyvét 532 frt 42 kr. ideiglenes végösszeggel, melyhez a törzskaszinó részéről még 150 frt járul. Meleg szavakkal emlékezett meg ezen egyesületről, melv aránytalanul a legnagyobb összeggel, 200 írttal járult -az alaphoz, a város 100 írttal van képviselve s egv buzgó gyűjtőről, Klein Ignáczról, ki önmaga 77 irtot gyűjtött. Ide iktatjuk e jelentés következő paszusát: »E fáradságos vállalat újabban egv tanulságos és érdekes tapasztalattal gazdagított. Oly oldalról, hol csekély vagy semmi támogatást sem mertünk remélni, a legnagyobb pártolásban részesültünk, de viszont azok, kikhez bizalommal s nagy várakozással fordultunk, cserben hagytak s nem remélt közönynél egyebet nem adtak.« Egyébiránt a gyűjtést, melynek ívei még mindig nem érkeztek mind vissza, még folytatják, míg az alaptőke 1000 írtra nem emelkedik. Közben az iskola énekkara mutatta be szorgalmának zsenge és kellemes gyümölcsét, kedves dalok eldalolásával. Végre ki kell emelnünk, hogy valóban a legkellemesebben lepte meg az ünneplő közönséget a Bajzáth Lajos reáliskolai rajztanár ur által festett pompás Jókai-mellkép.« Ünnepélyünkről ugyancsak a H. H. jan. 10. száma röviden e szavakkal emlékezik meg: »Hibát követtek el önmagukkal szemben azok, a kik a helyb. reáliskola Jókai-ünnepségére meg nem jelentek. Az igaz, hogy a jelenlévők is annyian voltak, miként a boltíves pompás nagyterembe többen már alig is fértek volna. Lélekemelő, kedves, szerény ünnepség volt ez, melyet az összes jelenvoltak a legkellemesebb benyomásokkal hagytak c-1«. Ünnepélyünkről még megemlékeztek E. H. jan 9. P. ÍJ. jan. 11. (Bajzáth L. képe kiemelve). II. A Jókai-ösztöndíj-alap. Ennek megteremtésével igyekeztünk az emlékezetes jubileumot a jövő számára is megörökíteni. Még 1893. szept. havában a köv., az érseki lyc. nyomda által ingyen nyomtatott, Felhívást küldöttük szét úgy helyben mint vidékre. FELHÍVÁS Eger város és vidékének müveit hazafias közönségéhez. Ősi szokása az embernek, azt a helyet, a hol, vagy azt az időt, a mikor rá nézve fontos, örvendetes, életbevágó dolog történt, bizonyos jellel, bizonyos emlékkel megjelölni, melv úgy előtte — későbbi éveiben, — mint az utókor előtt, ama hely, ama nap jelentőségének méltó hirdetője legyen. — Az ó-szövetség patriárchái oltárt emeltek oly helyeken, hol az isteni kegyelem nekik megnyilatkozott; —- a Festetics-kör, melynek Berzsenyi volt legfőbb dísze, Keszthelyen tartott költői
