Állami gimnázium, Eger, 1893
Tartalomjegyzék
105 Dr. Alföldi Dávid pótlólag felemlíti az iskola elhelyezését, mely a jelenlegi épület földszinti részének két emeletre való kiépítésével volna legezélszerübben megoldható. Dr. Schvarcz Dávid Halász F. előterjesztését, pénzügyi szem- poi.lból is igen kimerítőnek mondja s úgy találja, hogy a 6000 frt,- nvi aránylag csekély kiadás mellett a jövedelem talán még nagyobbra is tehető. Mivel a helybeli gymnázium mellett a reáliskola is szépen prosperál s a szülők egy részének megnyugvásúl szolgál, szívvel-lélek- kel hozzájárul a kifejlesztés eszméjéhez s ajánlja, hogy az értekezlet ily értelmű előterjesztést tegyen a képviselőtestületnek. (Helyeslés.) Szederkényi Nándor: A kormánynak azon régóta követett vezéreszméjével szemben, mely a kulturális befektetéseket egyoldalúan a nemzetiség' vidékekre szorítja, úgyszólván feneketlen hordóba, végre ma már a magyar vidékek is kezdenek ébredezni, sőt maga a minisztérium is kezdi észrevenni, hogy eddigelé a tiszta magyar vidéket elhanyagolta. Ebből kiindulva s utalva arra, hogy az egri alreáliskola életszükségletét tanulóinak folyton gyarapodó létszáma állal is bebizonyította, következteti, hogy jogunk vart az államtól kívánni azt, hogy egész figyelmét fordítsa a szükséglet további kielégítésére és kiegészítésére. Nézete, hogy miután az alreáliskolának megfelelő tanuló- létszáma megvolt s meglesz, fennállása nélkii'özhetetlen s továbbfejlesztése a helyi igények jogos követelménye s első sorban az állam kötelessége. A városoknak s a kultuszminisztériumnak országszerte tapasztalt alkudozását, már csak a városoknak olyannyira különböző anyagi helyzete miatt, nem tartja igazságosnak. Nehogy azonban makacs felfogással vádoltassék s az ügy fennakadást szenvedjen, Halász F. indítványához is hozzájárul, de csak másodsorban, a mennyiben az ál am e nagy vidék kulturális igényeit kielégíteni nem volna hajlandó. A kormánytól elvárja, hogy e nélkülözhetetlen kulturális érdek kielégítésére meg fogja hozni az áldizatot, ha nem — akkor Eger városa kultúrájának és vidékének érdekében minden lehetséges áldozatra kész! (Helyes !) Halász F. osztja Szederkényi nézetét a magyar vidékek kulturális segélyezését illetőleg, de figyelmeztet arra, hogy a magyar vidékek és városok százával konkurrálnak állami segélyért, a közoktatási tárcza állami költségvetése pedig igen csekély. Ezen s hasonló jogos kívánságok csak akkor volnának teljesíthetők, ha a kultuszbudget megtízszereződnék. Ha tehát a sikert akarják, mondjuk ki azonnal nyíltan, hogy meddig mehetünk, mert kerülő úton csak balsikert arathatunk. Újból indítványozza, ajánljuk meg a 6000 frt.-nyi hozzájárulást, mely elől a minisztérium sem térhet ki, a minek ellenkezője fog bekövetkezni, ha semmit sem ajánlunk. Szederkényi N. helyreigazítólag megjegyzi, hogy a hozzájárulást nem utasította fe'tétlenül vissza, hanem fentartotta azon esetre, ha az állam a kifejlesztést önmaga nem vállalná el. Egy ízben felszólal az egész országhoz s városokhoz, hogy a helyett hogy egymást ajánlataikban túlliczitálják, igyekezzenek első sorban a közművelődési szükségletet kimutatni s azután magát a kormányt ezek teljesítésére bírni. Köz14
