Állami gimnázium, Eger, 1892

Tartalomjegyzék

tették a várost; a város tehát aziránt folyamodott a minszter- hez, hogy egy időre mentse fel őt az évi hozzájárulás terhe alól. A kormány természetesen nem adhatott helye t ennek a kérelemnek, de szóló most arra kéri a minisztert, hogy a jövő évi költségvetésben a város ezen kívánságát lehetőleg vegye figyelembe. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök a tételt, mely nem támadtatott meg, elfogadottnak nyilvánítja.“

Ezen felszólalásra, melynek dőlt betűkkel szedett része határozott tévedésen alapúi*), a miniszter úr ugyan nyomban nem reflektált, de mint hírlik, magánúton hajlandónak nyilatkozott a város kérelmét az 1894. évi költségvetés összeállításánál figyelemben részesíteni. Bár, mint ezt fentebb kifejtettem, e kérést, intézetünk kifejlesztésére való tekintettel, most egyáltalában nem tekinthetem időszerűnek, az esetben, ha a kifejlesztés elmaradna, ezen kérésnek alig várható teljesítésén részemről is annál inkább örvendenék, mert intézetünk népszerűségén lendítene s nem kis számú ellenségeinket megfosztaná egyik főfegyverüktől. Másrészt talán kilátás nyílnék arra, hogy a szerződésben foglalt egyéb kötelezettségek, minők első sorban a tornacsarnok felállítása, végre va'ahára megvalósíttatnának.

Nem érdektelen a város elméleti hozzájárulásának következő, fokozatosan esedékessé vált kimutatása az 1892. márcz. 8 án 9490 sz. min. rend. alapján. A város tartozik a múltra nézve (1891): 1000 frttal, 1892-re: 1750 írttal, 1893-ra kettőzötten : 2500 frttal; összesen 5250 frttal; hozzáadva a következő pontban emlbett 800 frtot, összesen 6050 frttal.

E tartozással szemben a városi tanács által 1893 febr. 18-án 1226 sz. a. „az ez ideig esedékes összeg 3375 Írtban a városi közpénztárból kiutalvánjmztatott, s egyidejűleg közpénztárnok utasíttatott ezen összegnek az egri m. kir. adóhivatalhoz leendő befizetésére“ — a mi azonban a mai napig sem történt meg 1 E szerint teljes joggal mondhatni, hogy Eger város 3 év óta fennálló reáliskolájának fentartási költségeihez egy krajczárral sem járult —- gyakorlatilag. Ellenben elméletileg nem illethető a legcsekélyebb szemrehányással sem, a mennyiben Eger városának 1893-iki költségvetésében a VI. czím 42 rovata alatt ez olvasható: „A reáliskola költségeinek fedezésére: a v. képviselőtestület 7097/90. sz. határozata szerint 1892—93. iskolai évre az államnak fizetendő 2250 frt. s az eddigi felszerelésekért (?) egyszer s mindenkorra fizetendő 600 frt., továbbá 1892/3 évi tisztogatási költségre 100

*) A valóságnak megfelelő adatok a következők: a város az iskolát nem „teljes felszereléssel“, hanem csak bútorral látta el s ezt is csak részben. Mivel az államnak egy-egy középiskolai osztály évenként átlag 4248 írtjába kerül, a város pedig csak 750 frtot fizet«;;, 4 osztály után mint az állam-nettó költsége 13.992 frt. marad, a mi a felénél jóval nagyobb !