Állami gimnázium, Eger, 1892
Tartalomjegyzék
7? frt., összesen 2950 frt. Valóságos eredmény 1891-ben- 1202 frt 02 kr., előirányzat 1892-ben: 2650 frt, megállapított 1893-ra: 2950 frt. 3. A bútor-váltságdíj. E czímen az előbbi pontban ismertetett tények méltó kiegészítőjével fogom a t. olvasót megismertetni, mely, mivel az országban páratlan, megérdemli, hogy szélesebb 1 őrben vegyenek róla tudomást. Az intézet államosításával, a szerződés 1. pontja értelmében, a 4 osztálynak még hátralevő bebútorozását a város a minisztériumnak fizetendő, bizony nagyon csekély 600 frt-on váltotta meg, s kötelezte magát, hogv a bútorzat fentartására s az épület tisztántartására évi 100 frt-ot fizet. Megjegyzem, hogy ama minimális s túlságosan méltányos 600 frt távolról sem elegendő a még hátralevő 3. és 4. osztály, valamint több mellékhelyiség szabályszerű bebútorozására ! De mi történik ? Ép egy éve, hogy a 3. oszt. felállításával, annak bebútorozása sürgőssé vált, s a a város az 1892. aug. 24-én 35.093. sz. min. rend.-tel fel lett szólítva a 600—}-100—f-100 összesen 800 frt befizetésére — de hiába! Az igazgatóságnak 2 rendbeli febr. 10-iki és ápr. 14 iki megkeresésére, végre 1893. május 24-én 3923. sz. a. egy polgármesteri végzést kapok, melyben t. k. az foglaltatik, hogy ez üsryben érdemleges intézkedés nem tehető, mert a „kérdéses 600 firt kifizetésének határidejéről e tanács tudomással nem bír.“A t. v. tanács gyenge memóriájának olyannyira szükséges támogatására, utalok Eger v 1893 iki s 1892. aug. 28-ról keltezett költségvetésének 5. lapjára, hol a VI. czím 42. rovata alatt, külön felterjesztés alapján máris egy évi késedelemmel utólag fel van véve a „kérdéses“ 600-4-100 frt. Utalok továbbá a v. tanács 7428/1. 92. sz. saját ügydarabjára, melyben a ..kérdéses“ tétel utólagos felvételét s beillesztését az 1893-iki költségvetésbe indokolja illetve kérelmezi Hogy állunk tehát ma? Úgy. hogy a város a mai nanig e tételből sem fizetett egy krajczárt sem, a 3. osztály bebútorozását pedig az igazgató saját zsebéből eszközölte. Ehhez, gondolom, nem kell kommentár! 4. A tornacsarnok és a játszóhely ügye. A szerződés 3. pontjának végső mondata így hangzik : „Eger város közönsége kötelezi magát egy külön épületben elhelyezett téli tornahelyiségről és egy fedett színnel ellátott megfelelő nagyságú 1000 négyzetméter területű nyári tornatérről gondoskodni, melv helyiségeknek megfelelő űrszékekkel és fatartó helyiségekkel kell ellátva lenniük. Itt megállapíttatik, hogy a városi közönség által kellően felszerelt téli tornacsarnoknak és nyári torna helyiségnek az 1892—3■ tanév elején kell az iskola használatába bocsáttatnia.“ S ma az 1892—3. tanév végén még azt sem tudjuk, lesz e, mikor s hol tornacsarnokunk ! Sietek ezen tengeri kigyón átsurranni, mert nem egy keserűséget érzek toliam he
