Állami gimnázium, Eger, 1892
Tartalomjegyzék
66 hallom az ügy ez idő szerint 2. jav. kiadásban folyamatban van. Megvallom, sohasem voltam barátja annak, hogy az iskolákat a politikával egy kalan alá helyezzük, mert ennek rendesen az előbbiek vallják kárát. Nos meggondolták-e e mozgalom szerzői s megujítói, hogy ily módon népszerűségö- ket egy intézet jövőjének árán szerzik meg. hogy ha a mi» niszter űr az örökös hunyoraiást megunva, el is engedi ezen eddigelé csak a papiroson létező 3000 frt.-okat, a várost s intézetünket oly koldús színben tüntetik fel, mely még csak álmában sem gondolhat a kifejlesztésre?! Megengedem egyébiránt, hogy Egernek ingyen egy az állam által évi 15 ezer frt.-tal fenntartott alr. sem sok s érdemei elismeréséül josrosari tart arra igényt, hogy egv 30 ezer frt-os főr.-val ajándékozza meg a kormány. Más idők. más emberek; más városok : más iskolák és más emberek! Olvastam, hogy n verse czi községi főreáliskola államosításának kérdése már annyira haladt, hogy a közoktatási miniszter leküldte a kész szerződést s az építendő iskola tervrajzait. Verseez v. törvényhatósági bizottsága nagy lelkesedéssel s egyhangúlag fogadta el a szerződés feltételeit, melyből közlöm a következőket: A város a leküldött tervek alapján felépíti a már meglevő új épületekhez a még szükségeseket, felszerelésekre egyszer s mindenkorra 15.000 frt-ot, ad. továbbá évi 6000 frt hozzájárulást. (Egyetértés 1893. febr. 12.). Mi is jutott eszökbe azoknak a gyöngy ősieknek, kik pedig szintén tudják, hogy mi az a községi pótadó*), hogy kapva-kapnak a 10 ezer frt-os államgimnáziu- mon ?! Mi a h a t v a n i a k n ak, hogy összes iskoláikat államosítják, az építkezésre s felszerelésre vagy 70 ezer frtot áldoznak s az elemi és polgári iskolák fenntartásához, mely az államnak évente több mint 17 ezer írtba fog kerülni, évi 5500 írttal hajlandók hozzájárulni?! Ismétlem, ezen fatális és konkrété még halandó által nem látott 3000 frt. elengedésére irányult törekvésre a mostani időt nem hogy alkalmasnak, de az intézet, jövőjére végzetesnek tartom. Hisz a közoktatási tárcza soványsága országosan elismert szomorú ténv, és közoktatásunk érdemes vezetőjének a küldöttségeknek adandó eme válasza: ,.Hogy az állampénztár sok oldalról van igénybe véve. tehát positiv ígéretet nem tehet“ — a kényszer-körülmények kifolyása. Két eset lehetséges: a miniszter úr az évi hozzájárulás egy részétől néhány évre felmenti a várost s^ ezáltal eleve a kiegészítés ellen hangoltatik, vagy — a mj *) A következő hiteles adatok tanulságos és érdekes párhuzamot- engednek vonni a két szomszédos rend tan. város idevágó adatai közötá- A 16.124 lakóssal híró Gyöngyös 1893. évi költségvetésében c kiadat sok főösszege 136.409 frt 68 kr., a melyből kulturális ezélokra jut. 29.307 f 46 kr.; Egerben (22.427 1.) 113.059 frt 44 kr. illetőleg 11.798 frt 53 kr (ehhez járul még vagy 3500 frt, a községi iskola részére). A községi pótadó amott 95°/0, nálunk 79‘82°/0.
