Állami gimnázium, Eger, 1892

Tartalomjegyzék

letve a minimumot tűnteti fel, kiszámíthatjuk, hogy a 37 a\g.- ba járt összesen 4561 tanuló, jut tehát átlag egyre 123.

A 8 hazai alreáliskola behatási létszámai az 1891-2. évben a következők voltak: Bpest VI. kér.: 211. (3 osztályban) Brassó ág. ev.: 196, Esztergom: 150, Eger: 131 (3 osztályban), B_rassó gör. kel.: 105, Vágújhely: 100, Beregszász: 91, Sümeg: 87, összesen 1071 tanuló; egy intézetre átlag jut 133 t. Ámde 2 intézet csak 3-osztályú volt, ha ezek számára a két 4. oszt. létszámát minimumban 50-ben állapítjuk meg, egy alr. átlagos tanulói-létszámára 140-et nyerünk. Az alreáliskoíák tehát jobban látogatottak mint az algimnáziumok, s statisztikai alapon nyert életképésségük emezekénél nagyobb. Az alg.-ok létjogosultsága azonban még inkább alászál], mihelyt meggondoljuk, hogy szervezetüknél fogva tantervűk a teljes 8-évi folyam bevégzését tartja szem előtt, az alr. tanterve ellenben jóval be- fejezettebb s kerelcdedebb előképzést nyújt azok számára, kik eleve csak 4 évre szabják középiskolai tanulmányaikat. Sőt azt merném állítani, hogy az alg.-ok. csekélyebb látogatottsága ép ezen körülmények a szülők részéről elismert fontosságának tulajdonítható. S jegyezzük meg, hogy az alg.-ok kivétel nélkül*) oly városokban vannak, hol velők sem főr. sem alr. nem konkurrálhat, ellenben az alr.-k közűi a legnépesebbek (Eger, Esztergom) egy helyi fog. versenyét kénytelenek kiál- lani, s ép a gyengébben látogatottak azok, melyek egyedül állanak. Mit következtetek mindebből? Azt, hogy az alg.-ok részben alr. vagy annak idejében az egys. iskola alsó folyamává volnának át alakítandók, részben teljesen besziintetendők; azon alr.-k pedig,

melyek mellett főg.-ok állanak fenn, teljes főr.-ákká volnának ki- egÓSZÍtendŐk, vagy a végleges állapotig korai rendkívüli latin tanfolyammal ellátandók (Beregszász). Nagyszámú alg. ellen szól még azon, két irányban is paradoxnak látszó eredmény, melyet a csonka és teljes íf.-ok és r.-k átlagos létszámainak egymás mellé állitása feltűntet. Ha a csonka középiskolák végső adatait levonjuk az ugyanazon nemű intézetek összegéből, azt találjuk, hogy 112 fog.-ba 34.355 és 24 főr.-ba 7229 tanuló jár, a mi átlag 1 fog.-ra 307 és 1 főr.-ra 301 tanulót ad. Ámde jó lesz itt el nem felejteni, hogy a vidéki főr.-at a fővárosiak rántják ki a sárból. 8 ígya^.-nál e számokat nyerjük 123—307, a r.-nál 140—301. A ^.-oknál tehát azon sajátságos jelenséget tapasz^ táljuk, hogy daczára annak, hogy az alsó osztályok ország-, szerte, sőt mondhatnám természetszerűen az egész világon, Iá-, togatottabbak mint a felsők, mégis az alg.-ok tanulóinak átlagos létszáma kisebb a főg.-ok létszámának, hogy ne mondjak sokat, felénél. A r.-nál, a bpesti és a brassói szász alr. indokolt mellőzésével, de még e nélkül is, kedvezőbb arányt ta*) Az egyedüli Debreczen azért nem tekinthető kivételnek, mert ott a k^th. alg. mellett ev. ref. fog. is fennáll.