Állami gimnázium, Eger, 1892
Tartalomjegyzék
rint 31.920 írtba; egy-egy tanulóra jut 134 frt (gimn. 106 írt.). Mennyibe kerülhet tehát egy a reáliskolánál érettségit tett tanuló a keresk. középiskola egy tanulójával szemben!! c) Az algimnáziumok és ál-reáliskolák,: összehasonlítások. E témát, melyet már tavalyi értesitőnkben fejtegettem, most szűkebb de határozottabb körben óhajtom folytatni. Láttuk, hogy az 1883. XX X. t. ez. 2- §-a értelmében „kivételesen nem teljes intézetek is felállithatók.“ Közoktatásügyünk legfőbb őre is gyakran nyilatkozott oly értelemben, hogy nem nagy barátja a csonka középiskoláknak. Ily értelmű választ nyert legutóbb (1893 márcz.) úgy a miniszter mint az államtitkár részéről a gyöngyösi küldöttség is, ily értelmű kijelentéseket hallottunk a képviselőházban előzőleg s nem egyszer. Közoktatási kormányunknak ezen törekvése a csonka középiskolák fejlesztése érdekében kitűnik az 1891—2. iskolaévre vonatkozó 21. miniszteri .Jelentésnek nem egy adatából. Ezen iskolaévben ugyanis 8 ^.-on és 4 r.-n összesen 13 nem teljes középiskolán nyilt meg egy-egy új felsőbb osztály. Fokozat szerint a középiskolák elosztása a következő : A 151 g. közűi 8-osztályú 94, 4-osztályú 37, 6-osztályú 14, kivételes 6; a 32 r- közűi 8- osztályú 22, 4-osztályú 6, 6-osztályú —, kivételes 4. A 183 középiskola közűi 8-osztályú 116, 4-osztályú 43, 6-osztályú 14 és kivételes 10. — A 37 víg. a 94 fő^.-nak 39'4. a 151 £.-nak 24’5 százaléka, a 6 air. a 22 főr.-nak 27‘3, a 32 r.-nak 18 7 százaléka, azaz a csonka #.-ok száma abszolúte és relative nagyobb a csonka r. kénál. Beismeri ezt maga a min. Jelentés is, mely így ír: „Ismeretes dolog s boldogult elődöm nem egyszer megrótta, hogy kis városaink csak gymnasiumokra törekednek. Ez iskolák a helyi alapítványok miatt alig is változtathatók át más iskolákká . . . .“ Tisztázzuk a helyzetet, s vizsgáljuk meg külön-külön s összehasonlítva az al^.-olc és az aln-k állapotát. IV. Az algimnáziumok tanulóinak beiratási létszáma 189112-ből. 53 Hely sz. Hely sz. Hely sz. Zsolna 207 TJj-Verbász 141 Aszód 101 Miskolcz 193 Trsztena 123 Brád 94 Rózsahegy 192 Debreczen 121 Szilágy-Somlyó 92 Kőszeg 185 Karczag , 118 Beszterczebánya 91 Keszthely 1G7 Számos-Újvár 118 P. Szt. György 86 Érsekújvár 166 Békés-Csaba 117 Gyönk 84 N.-Kikinda 166 Szászrégen 114 Podolin 78 Pápa lÖD K ózdi-Vásárhely 108 Erzsébetváros 77 Bonvhád 163 Szakolcza 107 Privigye 73 Komárom 162 Magyar-Ovár 107 Kún Szt. Miklós 66 Tata 160 Nagy-Szalonta 103 Kis-Szeben 64 Márm.-Sziget 156 Szászsebes 103 Bártfa 46 Zenta 149 Ezen a tanulói létszám nagysága szerint rendezett táblázatból, melynek első s utolsó tagja tehát a maximumot il-
