Állami gimnázium, Eger, 1892

Tartalomjegyzék

48

választásról voltaképen csak olyan helyeken lehet szó, hol g. és r. van. Ha a gyermek az elemi iskola 4 osztályát kijárta, minden szülő előtt nagy terhes kérdőjelként tornyosul azon sokszor felmerült, de még gyakrabban elodázott felelősségteljes kérdés: gimnázium vagy reáliskola? — Hogy mitévők legyenek azon szülők, kik fiaikkal a középiskolának csak néhány osztályát óhajtják végeztetni,, hogy aztán gyakorlati életpályára adják, arra már tavalyi Értesítőnknek „Az al- reáliskolák (statisztika és pályaválasztás)“ ez. értekezésemben megfeleltem. Ismétlő összefoglalásúi tehát csak annyit, hogy a ki gyermekét iparos, kereskedő v. alsóbb hivatalnoki pályára szánja, helyesen akkor cselekszik, ha a (nem-latin) reáliskolát keresi fel, mely alsóbb osztályaiban mellőzve minden felsőbb tudományos -V, klasszikus képzést, oly ismereteket közvetít növendékeivel, melyekre életpályájukon valóban szükségük is lesz, mely a leendő hivatás számára megfelelőbb s kerekebb előkészítést nyújt, mert mindent a mit növendéke tanult, gyakorlatilag értékesíthetni is fogja. De a legtöbb szülő, midőn gyermeke középiskolába lép, még nem tudja, mily pályára szánja, melyik pályára lesz tehetségei révén legtöbb hajlama? Még ma is a szülők többsége így okoskodik: A £>ból lehet minden, a r.-ból legfeljebb mérnök! Tisztelettel, de egész határozottan ki kell jelentenem, hogy ezen felfogás ép oly téves mint igazságtalan, mert a mai r.-ból a papi pálya kivételével, ép úgy lehet minden, mint a g.-i tanuló; mert a r.-ban is tanulhat latinul, sőt itt a £.-mal egyenértékű s ebből folyó jogosítást jóval könnyebben szerzi meg, de egyúttal ideje van magát a modern nyelvekben is alaposan kiképezni, a természettudományokbn bővebben tájékozni, a mi eredményben kevésbbé egyoldalú általános műveltséghez vezet s bizonyára visszahat a nevelésre s a jellemképzésre is. Idézhetnék számos tekintélyes férfit s tudóst tanúbizonyságúl állításom helyessége mellett, de legyen elég csupán a híres Esmarch- s Billrot h-ra utalni, kik a ^.-ból kikerült orvos• növendékeik hiányos előkészültséget panaszolva, hangoztatták, hogy az ott hiányzó ismereteket mind megtalálnák a r.-ból kikerült növendékeknél, feltéve, hogy az orvosi pályára léphetnének — a mi nálunk már 6 év óta lehetséges.

Mindezekben, gondolom, sikerült kimutatnom s a szülőket megnyugtatnom az iránt, hogy tudományos szempontból s tekintettel gyermekeik jövendő pályájára, minden aggodalom nélkül a r.-hoz is fordúlhatnak. Ezt elfogadva, még egy utolsó, de legfontosabb szempont elbírálása marad hátra: a szülők bizalma. Rombauer erre vonatkozólag így ír: Add gyermekedet azon iskolába, melynek szelleme, melynek tanárai iránt legtöbb bizalmad van. A tanárnak, a szülők mellett, legnagyobb befolyása van a tanuló kedélyének alakítására ;