Állami gimnázium, Eger, 1892
Tartalomjegyzék
39 son — Schiller, Goethe, Lessing — ti s a többi nemzetek lángelméi és irói! Mind hiába, mert a ki Homerost v. Platót Cicerót V. Virgilt nem képes eredetiben olvasni, az nélkülözni kénytelen az emberiség legnemesebb élvezeteit, az — voltaké- pen nem is művelt ember! Bizony-bizony azt mondom önöknek, hogy nem is nagysokára még megfordul a koczka az első csoportbeli triumvirátusok javára! Nem szándékozom azon beható s szenvedélyes küzdelmet feleleveníteni, mely a klasszikus s a modern nyelvek lét- jogosultságát illetőleg a közelmúltban, a görög nyelvi vita idejében, nálunk is lefolyt. Időszerűnek tartom azonban, Lock- ruy volt franezia közoktatási miniszternek „A klasszikus oktatás jövőjéről“ 1888-ban a Sorbonne-on mondott beszédéből, a következő részleteket olvasóim figyelmébe ajánlani: „A latin és a görög nyelv tanítása egészséges tápláléka mindazon elméknek, melyek azt meg bírják emészteni, de sok agy velő van, melyre nézve e tanúlmány nem egyéb haszontalan kínzásnál. Nekünk nevelőknek nincs meg az a jogunk, hogy az ország szellemi erőinek egy részét elrontsuk vagy csak rosszúl is értékesítsük. A modern kultúra nincs ellenséges viszonyban a régi klasszikusokkal, sőt az kiegészíti, kibővíti és elevenítő lelket lehel beléjök-“ Nézzük már most, mint igyekszik mindkét középiskola a nyelvi discziplináknak eleget tenni? A g., melyet a közönség annyira dédelgetett s a tanügyi hatóság a jogosítások maximumával ruházott fel, 8 éven át heti 5 —1 órában tanítja a latint s 4 éven át heti 4—5 órában a görögöt. Az iskolaév tanulmányi idejét csak 35 héttel számítva, a latinra 1715, a görögre 665 órát nyerünk. S ezen rengeteg tanításnak, tanulásnak, preparálásnak, magolásnak s examinálásnak mi az eredménye? Maguk g.-i érettségit tett ifjak, £.-ból kikerült meglett férfiak elég őszinték beismerni, hogy: Semmi! — Ennyi munkának tehát 1000 eset közűi 999- ben nincs más maradandó nyoma, mint az, hogy az illetők lateinereknek vallhatják magukat, alkalom adtán Extra Hungáriám ... - kaliberű s reálisták előtt sem egészen ismeretlen szólásokat, idézeteket s közmondásokat bocsáthatnak világgá, no meg a műszavak jelentését is jobban képesek felfogni. Háta dolog lényegét ? — Azon 34.802 tanuló közűi, ki 1890/91-ben,§>ba járt, 1662 nyert érottsógi bizonyítványt; ezek közűi 365 ment teológiai, 508 jogi, 196 orvosi, stb. pályára. A tanulók százai kedvéért tehát a tanulók ezrei foglalkoznak éveken keresztül oly nyelvtanulmányokkal, melyeket későbbi életpályájukon könnyen nélkülözhetnek s a melyekben az elért eredmény ép oly kevéssé fényes mint biztató. Mert végre is, hát mi voltaképen annak a 8 évi latin s 4 évi görög nyelvtanulásnak (nyaggatásnak ?) a pozitív eredménye ? Az, hogy az érettségit tett gimnazista, kit
