Állami gimnázium, Eger, 1892
Tartalomjegyzék
40 éveken keresztül gyötörtek nagy írók halhatatlan műveinek ol- vastatása közben grammatikai, szintaktikai s verstani szőrszálha- sogatásokkal, a silány foszlányoktól nem látja a hatalmas alkotást s a benne megnyilatkozó szellemet ; a grammatikából úgy a hogy megfelel, de a tartalomra csak homályosan emlékszik; alig egy két év lefolyása után már csak nehány klasszikus idézettel találkozunk. Mindezért az illetők részben a tanárt v. módszerét hibáztatják, jórészt pedig egyenesen a latin s görög nyelv kiküszöbölésének szószólói, kik mindannyian egyetértenek a tanítás s a tanulás meddőségében. A g. ugyanis, legalább a klasszikus nyelveket illetőleg, többet Ígér, mint a mennyit beváltani képes: azok tanításának s tanulásának eredménye tanar s tanítvány egybehangzó tanúsága szerint távolról sem felel meg a jogos várakozásoknak. A g. tehát mai szervezetében képtelen magasztos ideális hivatását betölteni — s itt, ennek fel - s beismerésében rejlik a reáliskolák keletkezésének oka. 3. Az első, reáliskolának nevezett iskolát 1747-ben Hecker Gyula a hallei árvaház híres szervezőjének, Franckenak lelkes tanítványa alapította Berlinben. Hecker intézete gyakorlati szakiskola volt, melynek nzonban a közös néven kívül, alig van egyéb közös vonása a mai r.-val, mely másfél század alatt lényegesen megváltozott s hatalmasan fejlődött. Hazánkban tudtommal az első r. a pozsonyi volt (1851), következett a budapesti 2. kér. (185b), a sümegi (1858), kecskeméti (1859), kassai, székesfehérvári (1860), stb. A magyarországi r.-k történeti fejlődése röviden a következő*.) Az 1849-ben kelt, de Magyarországon csak 1850- ben behozott Entwurf a humanisztikus g. mellett felállítja a r.-t, tehát megteremti a dualismust. Az Entwurf r.-jának czélja volt: általános műveltséget nyújtani a klasszikus nyelvek tanulása nélkül, s egyúttal középfokú előképzést adni a földművelő, iparos és kereskedő pályákra s ezenfelül előkészíteni a technikai intézetekre. Az ipari pályák különbözősége szerint, a fanterv is különböző fokú r.-k felállítását tette lehetővé. Volt 6-osztályú főr. (két 3-osztályú tagozattal), 4-, 3-, sőt 2- osztályú alr. is. Kisebb városokban az alr. 3 alsó osztálya 4 osztályra volt kibővíthető polgári iskolai czéllal. Két-osztályú r.-kat, kapcsolatban a népiskolákkal, az alsófokú ipar érdekei teremtettek. Kis városokban az alr. s az alg. kombinácziója is meg volt engedve. Az ily bifurlcált iskolában a gimnazisták a rajz, szépírás és a technológiai tárgyak helyett latin és görög nyelvet tanultak. Az abszolút kormány megszűntével visszaállított m. kir. helytartótanács 1862-ben a g. tantervét módosította, de a r.-ét változatlanul meghagyta, úgy hogy az *) L. Dr. Klamarik János: A magyarországi h'ózépislilák újabb szervezete. (Bp, 1893) : I. 122., 125.-7., 157. 1. f.
