Állami gimnázium, Eger, 1891

Tartalomjegyzék

7 rettegésből, az rabszolga, még ha bíborban, bársonyban járna is! Szabad az, a ki kényszer nélkül, saját önálló elhatározá­sából cselekszik úgy, a hogy kötelessége cselekedni, a ki azért teszi a jót, mert tenni akarja, akár követeli valaki tőle, akár nem. A ki igy fogja fel a szabadságot, az — minthogy nem magyarázza ezt a szép elvet önző módon természetesen tisztelni fogja a szabadság jogát embertársaiban is s így, leg­alább a maga részéről, lehetővé teszi annak az áldott viszony­nak a létrejöttét, midőn szabad emberek békében élnek egymással és egymás mellett. Innen pedig már csak egy lépés ahhoz a magasztos ér­zelemhez, melyből minden igazán emberi erény táplálkozik, mely kiegészítője az igazi szabadságnak, mely alapját képezi felséges urunk szép erényeinek is, s mely főfeltétele a földi boldogságnak, — t. i. az ember szeretet f e ns é g e s é r- z e 1 m é h e z. Ha végig hordozod szemedet a természet nagyszerű ké­pein, mindenütt a végtelen szeretet tényeivel találkozik tekin­teted. A szeretet építette fel a csillagos eget az ő számtalan naprendszereivel; a szeretet hangja szólal meg az érett ka­lászt ringató esti szellő susogásában; a szeretet aranyozza be az alkony pírjával a felhőkbe nyúló bérezek hófedte ormait, a szeretet rak fészket a kis énekes madárnak a berek hűs lombjai közt, a szeretet téríti meg mindennapi asztalát a pa­rányi kis rovarnak; a szeretet ruházza a mező liliomait, hogy szebbek mint Salamon király az ő fejedelmi pom­pájában. És a ki az ő szeretetének kiapadhatatlan bősé­gével árasztja el a mindenséget, annak akarata, hogy a sze­retet köteléke egyesítse az ő teremtményeit, az embereket is. Gondolja meg ezt különösen az ifjúság, mély a haza reménye, hazánk jövőjének oszlopa; gondolja meg különösen ebben a korban, mely sok szépet, nagyot, dicsőt teremtett, de fájda­lom, nagy tért nyitott az önzésnek, a haszonlesésnek, az anyag imádásának is, úgy hogy félelmes módon szaporodik azoknak száma, kik személyes érdekeiket szeretika közjó helyébe tolni, s megfeledkeznek arról a nagy igazságról, hogy szeretet nél­kül üres, értéktelen a legokosabb, a legképzettebb ember is. Az a szeretet, mely mindent elvisel, mindent hisz, mindent re­mél, mindent eltűr, mindent megbocsát, az a szeretet a v a­

Next

/
Thumbnails
Contents