Állami gimnázium, Eger, 1891

Tartalomjegyzék

26

I.

Az egri állami reáliskola keletkezésének története.

Igen tisztelt elődöm intézetünk tavalyi Értesítőjében ugyanezen czím alatt főbb vonásaiban vázolta Eger második középiskolájának történetét. Tekintettel ezen ügy fontosságára legyen szabad a következőkben azon adatokat kiegészítenem s különösen a múltra vonatkozólag kibővítenem, azon eredeti okmányok alapján, melyeket Hevesmegye kir. tanfelügyelője, e kulturális mozgalom kezdeményezője s lelkes vezetője: Ngs. Halász Ferón ez úr volt szives rendelkezésemre bocsátani. Törekvésem az, hogy városunk jelen értelmisége s jövendő történetírója o kétrendbeli adatok egybevetése révén, az egri áll. reáliskola keletkezéséről lehető hű képet nyerjen.

Az idő sorrendjét követve, kezdem azon terjedelmes alapjavaslaton, melyet egy Egerben felállítandó polgári és közép- kereskedelmi iskola ügyében Halász F. kir. tanfelügyelő 1888. márez. 23-án terjesztett a városi képviselőtestület bizottsága elé a nm, vallás- és közoktatásügyi ministeriumnak márez. 2-án 8255. sz. a. Eger v. közönségéhez intézett rendelete kapcsán. Ezen emlékirat a középiskolai törvény 17. §-ából indul ki, mely szerint „ott, a hol a tanulók létszáma 3 egymás után következő évben meghaladja a hatvanat, párhuzamos osztályok állítan- dók fel“. Miután az egri lcath. főgymnasiumot fenntartó czis- terc-zi rend e követelménynek, kellő anyagi erő hiányában, meg nem felelhetett, daczára annak, hogy a felsőbb tanügyi hatóság kivételesen megengedte, hogy e gymnasium 1. osztályába 80 (!) növendék vétessék fel, az egri elemi iskolák 4. osztályából évenként kikerülő 200—250 tanköteles fiú — még el is tekintve azoktól, kik a vidékről jelentkeznek —• továbbképzése sürgős gondoskodást követelt. E végből s Eger v. ipari s kereskedelmi érdekeinek leghivatottabb ápolására a javaslat részletes indokolással egy közéfkereskedelmi iskolával kapcsolatos polgári iskola felállítását sürgeti, egy reáliskola felállítását ellenben nem tartja kivihetőnek és czélszeriínek, mert egyrészt egy teljes reáliskola fentartása évi 22—24 ezer írtba kerülne, a mi úgy az államra mint a városra elviselhetetlen teher, másrészt a reáliskola egy már fennálló gymnasium mellett nem volna képes virágzásnak indulni. A költséget illetőleg az intézet elhelyezését, bebútorozását, fűtését, világítását és tisztántartását és egy kereskedelmi tanár évi javadalmazását a város, a többi tanszemélyzet javadalmazását pedig a közoktatásügyi kormány viselné.*)

*) Felszerelés s tanszerátalány 7 K.