Állami gimnázium, Eger, 1891
Tartalomjegyzék
27 Ily értelmű határozatot hozott tényleg Eger v. képviselőtestülete máj. 13-án tartott ülésében, melyben, névszerinti szavazás útján egy polgári és ezzel kapcsolatos középkereskedelmi iskolának felállítása kimondatott s Grónay S. h. polgármester elnöklete alatt egy bizottság megbizatott a szükséglendő költségek részbeni fedezhetése tekintetéből aláírási ívek kibocsáj- tásával s a tanszemélyzet javadalmazásának kieszközlése végett egy a vallás- és közokt. ministeriumhoz benyújtandó kérvény megszerkesztésével. Az 1888. deez. 10-iki megyei közigazgatási bizottsági ülés határozatilag szintén elfogadta e javaslatot s utasította Eger városát, hogy kövessen el mindent, hogy a polgári iskola az 1889—90. tanévben már megnyitható legyen. Az aláírási ívek szét is küldettek, a küldöttségek mozgósíttattak, hogy e polgári s kereskedelmi iskola felállítását társadalmi úton biztosítsák, de mindennek nem volt eredménye: a közönség egyáltalában nem lelkesült a polgári iskola iránt. Időközben leérkezett a nm. vallás- és közokt. ministeri- umnak 1889. jan. 26-án 1454. sz. a. k. rendelete, melyben ezek olvashatók: Tekintettel arra, miszerint daczára annak, hogy egy alreáliskola felállítására Eger városa már 1887. évben készült, e szándék kivitelét mai napig sem vette foganatba, felhívom a megye közönségét, szólítsa fel nevezett várost, hogy egy alreáliskola vagy polgári iskola felállításáról gondoskodjék, úgy hogy az intézetek valamelyikének 1. osztálya már az 1889—90. tanévben megnyittassék. Kijelentem egyúttal azt is, hogy nem fogom megengedni, hogy a jövő tanévben az egri főgymnasium bármely osztályába a törvényben megállapított 60 tanulónál több vétessék fel. Az 1889. márcz. 10-iki v. képviselő-testületi ülésen a megyének ezen rendeletből kifolyó átirata s a kiküldött bizottság véleményes előterjesztése valamint a minisztériumhoz intézendő kérvénye tárgyalás alá kerülvén, a kiildöttsógi jelentés indokainál fogva elfogadtatott s annak alapján a máj. 13-iki képv. testületi határozattól eltérve egy állami jellegű alreáliskolának felállítását czélzó folyamodvány felterjesztése határoztatott, melynek költségfedezetére a város évi 2000 írttal volt hajlandó hozzájárulni. Ezen Halász F. kir. tanfelügyelő úr által szerkesztett folyamodványból a következő jelentősebb részleteket emelem ki: „Behatóan foglalkoztunk azon kérdéssel, vájjon viszonyainknak a reál, avagy polgári iskola volna-e megfelelőbb.5’ Közönségünk osztatlan véleménye a reáliskola érdekében nyilvánul, — s csak ennek javára lehetséges az áldozatkészséget felkelteni ... A legmélyebb tisztelettel felemlítjük, hogy Hevesvármegye, bár évi másfél millió állami adót fizet, mindazonáltal az ország többi törvényhatóságaihoz viszonyítva ez a
