Állami gimnázium, Eger, 1891
Tartalomjegyzék
13 nézve, érezhetően mérsékeli a városunkban ugyanakkor felállított reáliskolai I. osztály, annyira, hogy — a mi még emlékezetünkre ez ideig elé nem fordúla — nyilvános tanuló mondott osztályunkra éppen a szabályos számban (60) jelentkezett s vétethetett fel.“ Tényleg tavaly 66, az idén 54 tanuló iratkozott reáliskolánk első osztályába. Vita tárgyát képezheti az, hogy e második középiskola reál- vagy polgári iskola legyen-e ? Egy második gymnasium, gondolom, szóba sem jöhet, s ezért ama terv, hogy a városra „olcsóbb“ lett volna, a főgymnasium évi segélyezésével párhuzamos osztályok felállítását lehetővé tenni, oly megoldás, mely a technikai akadályoktól el is tekintve, a valódi szükségletet nem elégítette volna ki s tisztán tudományos kiképzésre serkenthetett volna olyan elemeket, kik nem oda valók. Egy második középiskola felállítását igazolják még a következő adatok, melyekért az illető intézetek igazgatói fogadják ez úton is köszönetemet. Az alreáliskolák beiratási létszáma az 1891—2. iskolaév elején. Sor- s népesedési rangszám A z intézet helye s jellege A tanulók létszáma osztályonként 1 A | B II III IV | Összesen 1 B udapest. IV. kér. áll. 61 60 55 35 — 211 2 Brassó, ág. ev.*) 41 42 48 35 30 196 3 Eger, áll. 54 — 42 — — 96 4 Esztergom, közs. 51 — 35 36 28 25 150 5 Brassó, g. kel. 33 — 21 25 10-1 6 Vágújhely, izr. 28 36 22 14 löt 90 7 Beregszász, áll. 27 — 34 19 10 8 Sümeg, közs. 46 — 20 10 11 87 9 Nagy-Kálló, áll.**) 30 — 19 15 14 78 1 *) Érdekes itt megjegyezni, hogy a brasse: áll. /»reáliskolába a 1890—91-iki tanév elején összesen 115 tanuló iratkozott. **) A fokozatosan beszüntetendő felső osztályok közül a folyó iskolaévben a VII. oszt.-ban (1, a VJII oszt.-ban 5 tanuló volt; ezzel együtt a teljes létszám, tehát 89.
