Állami gimnázium, Eger, 1891
Tartalomjegyzék
12 A mint láttuk, u közoktatásügyi kormány szükségesnek vélte a csonka középiskolák gyakorlatibbá való tételét s e végből nagyobb tért engedett a rajznak s befogadta a könyvviteltant; gyakorlatibbá tette a gymnasiumot, de ugyanazon irányban még tovább fejlesztette a reáliskolát. Nem szándékom o helyen a klasszikus s modern nyelveknek amúgy is szélesre taposott vitáját feleloveniteni, s csak mellesleg utalok arra, hogy az algymnasiumi tanuló négyévi latin tanulása bár kitűnő „szellemi gymnastika“, de töredék s gyakorlatilag nem igen értékesíthető, holott az alreáliskolai tanuló négyévi német nyelv- tanulása: (megengedem, hogy kevésbbé — hazafias) tekintettel az iparos s kereskedő jövő szükségleteire, nem csekély fontosságú s értékű.*) A reáliskolai tanulók száma 1880—81 óta folytonos emelkedésben van : 1880—81-ben 1000 gymnasiumi tanulóra 142, 1890—91-ben már 211 reáliskolai tanuló jut. A múlt iskolaévben pedig a gymnasiumi tanulók száma 2v0-kal, a reáliskolaiaké 7%-kal emelkedott. Ausztriában ugyanazon időben 1000 gymnasiumi tanulóra 369 reáliskolai jutott. Azt hiszem, hogy a gondolkodó olvasó már az eddigiek alapján is jogosultnak fogja találni azon következtetésemet, hogy az alreáliskolák a polgárság iparos s kereskedői osztályának általánosságban is jobban megfelelnek, mint az algym- nasiumok. II. Hogy az egri reáliskola vagy általánosabban egy második egri középiskola szükségességével tisztába jöjjünk, figyelemmel kell lennünk a hely-, megye- s környékbeli viszonyokra s szükségletekre. Helyi szempontból talán azonnal konstatálhatom azt, hogy a cziszterczi rend főgymnasiuma a középiskolára jelentkező tanulók befogadására elégtelen. Elismeri ezt a bevezető soraimban idézett ministeri Jelentésen kivid az erre leg- illetékesebb forum is. A cziszterczi rend főgymnasiumának 1890—91. Értesítőjében ugyanis ezt olvassuk (123. 1.): „Intézeti növendékségünk összeírásánál a közelebb múltban jelentkezett ostromló sokaságot, kivált a legbővebben meglepett I. osztályra *) Jobb áttekintés végett megemlítem, hogy a gymnasium 4 alsó osztályában 7+7+6+6=26 óra esik a latinra, a 3. s 4. osztályban 1+3—7 óra a németre. A reáliskolában 5+4+3+3=15 óx-a a németre s a 3—4. osztásban 5+5= JÓ óra a franczjára,
