Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1942

26

már 24 férfi és 4 apácamonostoruk árasztotta szét hazánkban a ciszterci szellemet. Művelték a parlag földet, irtották a vadont, térítgették a kunokat és a szórványosan pogánynak felejtődött magyart; ápolták, élesztgették az Úr Jézus tanításában még fogyatékosán tájékozott űj keresztény magyarok hitét. Királyaink szinte házi papjaikul szerették és becsülték a cisztercieket, gyóntatóikat, gyermekeik oktatómestereit nem egyszer soraikból választották. A királyi udvarok káplánjaiból, jegyzőiből ismételten lettek külföldet járó királyi követek, bizonyára azért, mert küldőik bennük találták meg a több tudás, a magasabb műveltség és rátermettség előfeltételét. Ugyanazon megfejtő okának kell lennie annak, hogy a pápák is vajmi gyakran közülük választották a pápai békífőbírákat, teljesjogű meghatalmazottaikat, a szenttéavatási megbízottakat, jogvédőket és követségben járókat, mindmegannyi kényes és fontos feladatok sikeresnek bizonyult szerepvivőit. Az egyházi kultúra középkori szintjének és méltóságának hivatott hordozói voltak ők Európaszerte. Ez a lélekkel és korszerű érzékkel telített Rend soha nem veszítette el a maga belső, de rajta kívülállókra is üdvösen ható erejét. A török hódoltság megszűntével aztán mindinkább kulturális téren érvényesítette azt. Minthogy azonban „sokszor többet látni egy kis kulcslyukon, mint egy tágranyílt ablakon át", né európai, sőt ne is általános magyar, hanem csak egri és egervidéki vonatkozásban vegyük szemügyre a jubiláns Renddel egybefűző kapcsolatokat.

— Pár órai járásnyira innen — a Bélkő aljában — 710 esztendővel ezelőtt volt már a ciszterci atyáknak monostoruk. II. Kilit egri püspök, előbb II. Endre király kancellárja 1232-ben alapította a bélháromkúti ciszterci apátságot, amint azidőtájt Szent Ferenc fiainak is otthont adott székvárosában. A béli monostort azóta elsodorták az idők viharai, de a gótikus elemekkel vegyes késői román templom erős támaszpilléreivel, ékes kapuépítménye felett díszlő rózsaablakával ma is beszédes tolmácsa a dicsőséges múltnak, s talán azért, mert a Boldogasszony menybemenetelének tiszteletére épült, még a tatár hordák romboló dühét is gondviselés- szerűen elkerülte, míg a környező épületek, Eger székesegyháza és más egyházi intézményei, maga az alapító püspök is, áldozatai lettek a tűzzel-vassal pusztító tatároknak.

— De a templom, amelyet gr. Erdődy Gábor püspök 1744-ben helyreállíttatott, és amely az egrieknek mindmáig évente előszeretettel felkeresett zarándokcéljuk, ma is egyik legértékesebb műemlékünk, és kőbeírott fényes bizonyítványa a ciszterciek hajdankori érdemeinek, mert ők Szent Benedek hagyományai szerint maguk művelték az akkor még sok gazdátlan parlagföldet, és irtották a gazdátlan vadont. Ennek a vidéknek még mindig nomádhajlamú népe az akkori Hagyó-Kovács Gyuláktól tanulta meg, hogyan kell a kihasználatlan területeket gyümölcsözővé tenni, mint ahogy manapság is szinte búcsút járnak Előszállásra a tanulni törekvő magyar gazdák.

— A bélháromkúti, majd a pásztói ciszterci apátság közelsége patinás, kedves és szilárd kapocs az egervidékiek és a jubiláns Rend között. Mikor a béli apátság helyzetét a mostoha idők tarthatatlanná nehezítették, Verebély Pál apát az apátságot 1495-ben bizonyos kárpótlás ellenében’Bakócz Tamás akkori egri püspöknek adta át. Az apáti címet azóta többnyire egri kanonokok és nagyprépostok viselték, sőt maga Bartakovics Béla érsek is. Az apátság birtokállománya pedig 1700 óta az egri papnevelő intézet fenntartására szolgál. Magának Eger városnak szorosabb kapcsolata a ciszterciekkel akkor kezdődött, amikor gr. Eszterházy Károly egri püspöksége idejében, 1776-ban, tehát 166 évvel ezelőtt, az előbb a jézustársasági atyák által vezetett gimnáziumban a tanítást a pásztói konvent tagjai vették át. Három év múlva 1779-ben, a konvent végleg be is költözött Egerbe, a II. József császár által eltörölt jezsuitáktól elhagyott, most állami gimnáziumul szolgáló épületbe.

— Ez idő óta a ciszterciek állandó lakói az egri érseki székvárosnak, és közis-