Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1942

13

világos rajzával, kiegyensúlyozott kompozíciójával, nyugodt színeivel tűnik ki.

Az új orgonát még 1737-ben rendelték meg 300 forintért, melyet a rendház jövedelmeiből fizettek ki.

1763-ban került a toronyba a japán vértanuk tiszteletére szentelt első harang, s egy negyedóránkint ütő óra, fekete számlappal, aranyozott számokkal és mutatókkal. Két évvel később két újabb harangot húztak a toronyba, Borgia Szent Ferencét és Szent Alajosét.

A harcos Rend életének napjai már meg voltak számlálva, amikor szinte példátlan önzetlenséggel, kötelességteljesítéssel, munkájuk örök értékébe vetett törhetetlen hittel a templomot legszebb díszével, a főoltárral ajándékozták meg. Legkiválóbb művészettörténészeink egybehangzó véleménye szerint nemcsak a magyar rokokó szobrászat szinte egyedülálló remeke, hanem az egyetemes európai művészet szempontjából is a vezető jelentőségű emlékek sorába tartozik. Annál különösebb, hogy alkotója a legújabb időkig nem volt ismeretes és sajnos, puszta nevén kívül ma sem tudunk róla sokkal többet: Krauss Antal János. Korábban Jászón dolgozott Krackerrel együtt, s jó hírét valószínűleg az Egerbe költöző festő hozta magával. Származását egyelőre homály fedi, munkái a délnémet rokokóval tartanak rokonságot. Jászón telepedett le véglegesen, ahol kis földbirtokot vásárolt.

Bár a jászói prépostsági templom szobrászati díszei is teljes erejében mutatják kiváló képességeit, az egri főoltár, mely néhány évvel utóbb 1769—70-ben készült, művészetének mélyebb, kiérettebb állomása. A fehér alabástromgipszből készült csoportok a megváltó áldozat eszméjének szolgálatában állnak. Az oromzaton stukkófelhők között szárnyas Kerub tartja a Keresztet, két oldalán előképei, Ábrahám áldozata és Mózes a rézkígyóval. Lejjebb Melkizedek és Áron hatalmas alakja áll a kompozíció centruma felé forduló gesztussal, melyben Borgia Szent Ferenc mesterien egyénített alakja térdel az Oltáriszentség imádásába mélyedve. A nagy mester alkotása még a tabernákulum, mely fölött a nagyszombati könnyező Madonna másolata áll, és a jászóihoz hasonló elhelyezésben két szárnyas angyal, s az oltár mellett álló két óriási gyertyafartó. Az oltár kivitelezésében helybeli mesterembereken kívül Johann Rueber bécsi stukkátor is résztvett.

Ezzel a munkával egyidőben festette ki a boltozatot Kracker János Lukács, aki már évek óta a legnagyobb barokk mecénás, gróf Esterházy Károly püspök szolgálatában állt. Munkájáról azonban csak a jezsuita házikrónika leírása ad halvány képet, mert a freskók az 1800. és 1827. évi nagy tűzvészek alkalmával teljesen tönkrementek, illetőleg a még megmaradt részleteket a későbbi javítások folyamán tüntették el. Az eredeti freskók egyetlen alakja a már említett Szent Anna-oltár