Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1942
12 lőtt karzatos emporiumokkal és a boltozatba hajlított ablaksüvegekkel.“ A gazdagon díszített szentélyre mindkét oldalról az első és második emelet magasságában karzatok ablakai néznek. A négy közül ma csak az északi oldal alsó helyisége szolgálja eredeti rendeltetését, a többit a külső oldalról elfalazták. Dekoratív hatásuk ugyan ma is hiánytalanul érvényesül, de a déli oldalról jövő diszkrét, közvetett világítás elmaradása meglehetősen érezhető. Az ünnepélyes szentmise óráiban mindezt hatalmasan fokozhatta az a világítás, melyet a főoltár kelet felől, a kórus felett nyíló négy hatalmas ablakról kapott, melyek közül kettőt az új nagyméretű orgona fed el. A párkányokkal és fülkékkel gazdagon tagolt homlokzat érdekességéhez tartozik a kapu elé épült merészen előreugró szélfogó előcsarnok, melynek előtere terraszszerűen volt kiképezve, ahol körmenetek alkalmával a zenekart helyezték el. A homlokzat fülkéibe Szent Ignác, Xav. Szent Ferenc, Szent Szaniszló és Regis Szent Ferenc eredetileg festett színes szobrai kerültek, míg a terrasz sarkain Szent József, Nép. Szent János, Mihály és Gábor főangyalok szobrai álltak. Ez utóbbiakat ma a templom és rendház előtti kert két feljárójának kapui mellett találjuk. Még készen sem állt a templom, s a káptalan jeles tagjai a város jobbmódú polgárságával versengve vállalták a belső berendezés költségeit. A mellékolfárok közül elsőnek a Szent Kereszt oltár készült el 1737-ben, Püspöki András kanonok költségén. A nagy feszület és a mellékalakok megmunkálása gyakorlott szobrász kezére vall. 1742—44. között négy oltár építése fejeződött be: Szent Ignácé és Xav. Szent Ferencé (ma Szent Bernát-olfár), mindkettő Handler Ignác választott püspök bőkezűségét dicséri, Szent Alajos oltára Kilián Dániel adományából s a templom Mária-oltára Kovács György egri levéltáros költségén épült. A két jezsuita rendalapító oltára nagyjából egyforma szerényebb művészi készségre valló oltárképekkel és két-két mellékalakkal, a Szent Alajos oltár is a vidéki festők és faragók jellegzetesen túlzó barokk alkotása. A Mária-oltár ellenben mozgalmas kompozíciójával, pompázó díszítésével ma sem téveszti hatását a szemlélőre. Kár, hogy az érdekes oltárképet tartó két lebegő angyal darabosan megmunkált formáival kissé kiüt környezetéből. Ez utóbbi mintájára utolsónak készült a Szent Anna-oltár a templom jobb oldalán ugyancsak a középső fülkében, 1754-ben, Ambro- sovszky Mihály kanonok adományából. Síma felületeit eredetileg fehér márványutánzattal látták el, dekorációit gazdagon aranyozták. Különös értékét oltárképe adja, mely a legújabb kutatások szerint Kracker műve, s épen e kápolna boltozatán megmaradt csillagkoszorút tartó angyalon kívül egyetlen emléke annak, hogy templomunk falait valamikor a jeles festő alkotásai díszítették. Kis mérete ellenére is tiszta,
