Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1941
5 Ki tudná lemérni és nyomon követni ennek a ciszterci szellemnek, mely akkor egy spirituális Európát jelentett, gyors és mély eláradásüt a magyarföldön azokon az apátságokon át, melyeket II. Géza után III. Béla létesít közvetlenül Franciaországból Egresen, Pilisen, Szcntgotthárdon és a Nova Claravallis-nak nevezett Zircen ? Mit érezhették erre az akkor még oly nyugtalan földre érkező őseink — nemsokára már Pásztó, Borsmonostor, Kére, Tapolca, Pozsega, Bélakut, Savaik, Bélháromkút, Szentegyedsziget, Pornó, Ábrahám látja őket —, akiket Szent Bernát áhítata nevelt arra, hogyan szenteljék meg a földet, hogyan hallgassák a fákat, hogyan ékesítsék fel az imádság égbe könyörgő ivét a lélek szépségeivel, amikor először emelték fel szemük csodálkozásába a ragyogó, de szomorú jelekkel telerótt magyar rögöt, amelyről akkor még nem tudták, hogy mi oly nehéz, fájó és idekötő titok benne? S amikor először borult rájuk a magyar ég időállító merengése, keleti csendje, amelytől oly lassú és gyötrődő itt a gondolat mozdulása! Ezt talán Szent Bernát szárnyalásával eget járó lelkűk eleinte éppen úgy nem értette meg, amint idegen volt előttük a magyar erdők barbár zúgása, köztük bujdosó mítoszok pogányul sötétlő rejtelme. S vájjon mi történhetett a XIII. században nálunk már 28 férfi és 5 apáca monostor ciszterci szerzeteseinek lelkében, akikben a latin és frank vér nemes hevülete, történelmi veröfénye lángolt, akiknek ajkát Szent Bernát vizionárius öntvényü és misztikus édességű szavai ízesítették meg, akiknek meleg képzeletén ugyancsak Szent Bernát ragyoglatta fel a lovagi eszményt, s akiknek múltba visszamerengő emlékezése franciaföldi chanson de geste-k hösiségét ringatta vissza magányos gyönyörűségül, amikor itt, akár mint kódexek csendes névtelenjei, akár mint a királyok kitüntetett bizalmasai először írták be a szép- mivü latin betűk halhatatlanságába az eddig még ismeretlen, komortestű magyar szót, először pillantottak vele együtt szenvedő megértéssel a magyar lovagiasság férfias alázatú hallgatásába és hősi küzdelmébe, s a clairvauxi Mária-áhítat gyengédségétől kifinomult szivük először fogadta be és élte át a magyar Mária-tisztelet történelmi megrendüléseit, és először hallottak Attiláról, keleti hitetlenek ellen harcoló hős magyarokról és Toldi Miklósról!? Megértettek mindent. S mindazzal, amit magukkal hoztak, meggazda- gitották és elmélyítették maguk körül az itt talált világot s egyek lettek ezzel a nekik mindent jelentő magyarsággal. Azóta sem szakadtak el többé tőle soha. Hozzátapadtak, magukhoz hasonlították az áldozat és munka minden időkig érvényes lelki honfoglalása és nemzetnevelése jogán. Hogy mit adtak neki, mi az, ami földben, ekében, kaszában, kövekben, fákban, mezőgazdaságban, betűben, gondolatban, szellemben, az élet egész módjában, a műveltség katolicitásában és európaiságában, a lét felfogása méltóságában itt, mint a ciszterci szín, erő, vér továbbsugárzó és ömlő láthatatlan fluiduma- ként él, hat és mindig jelen van, azt csak részleteiben tudjuk. Vájjon egyáltalában hogyan történt ennek a misztikus, tehát adialektikus ciszterci szellemnek a racionális jellemű magyar lélekkel való végleges egybekelése, mik
