Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1941
45 Vili. osztály : Nyolcévi út végén : az élet kapujában. — Az utolsó év tanulmányi eredményének ismertetése. — Az osztály jellemző lelki képe. — Az érettségi vizsgálat a tanár szemével nézve. — Mik az otthon feladatai az érettségi előtt? — Kilengések, túlzások a „ballagás“ után. — Okos és gazdaságos munka-beosztás. — A pályaválasztás szempontjai. A hivatás, mint lelki probléma. 2. Bemutató-órák. Ilyen órákat rendszeresen faríotfunk a következő módon: az óra tárgyát a szaktanár az igazgatóval történt előzetes megállapodás után választja meg, az óravázlatot vele megbeszéli. A szaktanároknak a részvételt óracserével tesszük lehetővé. A sokszorosított vázlatot a megjelenőknek óra előtt kiosztjuk, az óra tárgyát és célját velük előre közöljük. Az órát megbeszélés követi, melyen a szaktanár önbírálafa után a jelenvolfak teszik meg észrevételeiket, az igazgató pedig a megbeszélés eredményét összefoglalja. Ez évben összesen 6 bemutató-órát tartottunk: dr. Ágoston Julián VII. o. magyar nyelv; Habis György VII. o. német nyelv; Ocsvár Géza VII. o. rajz; Szabó Tihamér I. o. vallástan; dr. Sziklay Árpád IV. o. egészségtan; Varga Bennó VII. o. földrajz. 3. Légoltalom. Az intézet légoltalmi szervezete működésének életképességéről gyakorlatokkal gondoskodtunk. A légoltalmi tudnivalók közlése a különböző tantárgyak keretében előírt módon megtörtént, s az intézetben folyó légoltalmi nevelés eredményeképen tanulóifjúságunk magatartása fegyelmezett, idevágó ismereteinek alkalmazásában igyekvő és készséges. Az elmúlt nyár folyamán mind az intézet tanárai, mind pedig tanulói nagy fokban kivették részüket a város légoltalmi szolgálatában s lelkiismeretességükkel az illetékes hatóságok elismerését érdemelték ki. 4. Testi nevelés és iskolai egészségügy. Tapasztaltuk, hogy a testi nevelés körében sokszor túlzásokkal, ferde és téves értékeléssel kell megküzdeni, s mind a rideg elzárkózás, mind a szertelen kilengés irányában lehet panaszolnivaló. A magyar iskola és a társadalmi felfogás e tekintetben azonos helyzetben vannak: ellentétes, szélsőséges és néha dilettáns kísérletezéseknek, felfogásoknak a megnyilvánulásai jelentkeznek az iskolai életben csakúgy, mint a közfelfogásban. S mivel jelenleg is túlzásokra hajlamos irányzat kezd érvényesülni az iskolai testnevelés követelményeinek a megvalósításában, célszerűnek látszik lerögzíteni azokat a nevelési elveket, amelyeknek kellő érvényesülése akár véglegesen is megszabhatná a testnevelés helyét és szerepét a gimnáziumban. A festi nevelés jelentősége alapvető a teljesérfékű ember kialakulásában, de nem tekinthető öncélú tevékenységnek a nevelésben. A cél csak a teljes ember, a szellemi, erkölcsi és testi képességeinek nyugodt harmóniájához eljutott ember lehet. Ez a teljes értékű ember tudja csak eredményesen szolgálni a keresztény-nemzeti világnézet alapvető igényeit: a kegyelmi életet, a nemzeti közösség szolgálatát,
