Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1941
44 nökökkel mindkét félévben folytatott egy-egy megbeszélést az őket érdeklő sajátos, a nevelés egyöntetűségét biztosító kérdésekről. — Minden bemutató óra után az összes jelenvoltak részvételével megbeszélést tartottunk. A szülők egyetemével, ill. egy-egy osztály szülői közönségével a szülői értekezleteken kerestük és ápoltuk a kapcsolatot. Az igazgató mindkét félévben szólt egy-egy alkalommal a szülők összességéhez; mindkét félévben közölte a tanulók előmeneteléről és erkölcsi magatartásáról szerzett tapasztalatait, ezenkívül az I. félévben időszerű nevelési feladatokról, elsősorban a felelősségérzet és a szolgálat szellemének kialakításáról szólt, a II. félévben pedig a serdülőkor jellemző vonásairól; ez alkalommal dr. Sziklay Árpád iskolaorvos is előadott a tanulási képesség orvosi vonatkozásairól. Az osztályfőnökök az év folyamán egy-egy értekezletet tartottak az érdekelt szülőkkel. Ez értekezletek tárgyát és érdeklődési irányát a következő összeállítás szemlélteti: I. osztály: Az osztályfőnöki szülői értekezletek célja. — Az iskola és a szülői ház együttműködése a gyermek helyes nevelése érdekében. — Milyen szemmel nézze és értékelje a szülő gyermeke elbírálását a magaviselet és a rendszeretet terén? II. osztály.- Osztályfőnöki tapasztalatok közlése a nevelés és a tanulás terén.— Az osztály általános szellemi, — lelki képe. — A magaviseleti és rendszereteti érdemjegyek által támasztott követelmények a tanulókkal szemben; ez érdemjegyek helyes értékelése. III. osztály: Jellemnevelés a serdülőkorban: ez a kor a lelki és szellemi élet kifejlődésére döntően fontos; legfontosabb a jellem alapjainak helyes kialakítása. A nevelői munka e korban a gyermek természetének most kifejlődő adottságaira építsen. Erőinek kifejlődése önérzetet, öntudatot ébreszt a gyermekben, ennek nemes tartalmat kell adni. Az akarat nevelése a szép és jó utáni vágy felkeltése az ellenállóképesség felszításával. Az igazmondás a jellem alapja, és hősies lelkületre nevel. A lelki bátorság kifejlesztése. A munka szerepe : mindig legyen elfoglaltsága a serdülőnek. A nemes szórakozás és az ízlés fejlesztésének a kérdése. Mindezek fölött a természetfölötti nevelő hatások: a kegyelmi élet, a nemes vallásosság fontossága az egyéniség első kibontakozásában. IV. osztály: Az osztály általános jellemzése. — A pályaválasztás első lehetősége ; a képességek differenciálódása és a gyakorlati életpályákra nevelő középiskolák. — A humanisztikus gimnázium nevelési és oktató céljai. — A görög-tanítás célja a gimnáziumban (elméleti középiskolában). V. osztály: Az osztály jellemképe. — Lélekirányítás a serdülő korban. Természetes eszközök: a kegyelmi élet elmélyítése, a valóban hitből fakadt élet; a megszentelő kegyelem állapota ; az állandó lelkivezető. — A szülők életpéldájának hatása. VI. osztály: A Vl-os diák sajátos lelkivilága, jellemző lelki vonásai. — A diákszerelem : jó hatásai és kárai; a szülők szerepe e téren. — Az osztályt különösen jellemző hibák megbeszélése. — Az igazi „életre-nevelés“. VII. osztály: A Rendtartás és a Fegyelmi Szabályok időszerű vonatkozásainak megbeszélése. — A túlterhelés. A túlterhelés következtében beállott munka-többlet elvégzésére gyakorlati útmutatások. — A kamaszkor alkonya és az ifjúkor hajnala. — A szülői ház szerepe az ifjúvá érő serdülők lelki kialakításában. — A szilárd világnézet az iskolában és otthon.
