Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1940

39

merevség, amely hovatovább egyedül uralkodóvá válik az iskolák életében, és határidőre dolgozó hivatallá kívánja egyszerűsíteni az iskolák nevelő-oktató életét. Az történik u. i., hogy az iskola semmiképen nem élhet a jó tankönyv kiválasztásának jogával, és nem teheti tanulmányozás tárgyává az új könyeket, mert az adminisztráció türelmetlenül sürget, s már hónapokkal a könyvek megjelenése előtt megkívánja a jövőévi tankönyvjegyzékek felterjesztését, azaz döntést olyan könyvekről, amelyek majd csak augusztus végén vagy szeptember elején fognak megjelenni. (L. Határidőnapló május 20.)

A tantervvel kapcsolatban gondolkodóba ejthet bennünket a művelődési anyag kiszemelése az új tantervben és a túlterhelés kérdése. Az iskola által közvetíteni kívánt művelődési anyag kiszemelésében az új tanterv sem elvszerű, hanem helyenként enged divatos jelszavaknak, így a gyorsírásnak a gimnáziumi tananyagba való beillesztésével és a gazdasági és társadalmi ismereteknek önálló tantárggyá való minősítésével. (Kívánatosnak látszik az ének tantervének korszerűsítései) A túlterhelés vádja ellen pedig hiába tiltakozunk, mert csak egy pillantást kell vetni a gimnázium óratervére, ahol — minden osztály (a legkisebb tanulók is!) heti 31 órával szerepel, sőt a két legmagasabb osztályban 32 a heti óraszám. Hozzájárul ehhez még az, hogy pl. a latin nyelv tantervi anyaga semmivel sem csökkent, sőt az utasítások — egyébként igen előkelő és helyes — szempontjai még fokozottabb igényeket támasztanak, viszont a latin nyelv heti óraszáma megkevesbedett. Mindaddig, míg az egyes tárgyak anyagának tantervi kiszemelői nagyobb önmérséklettel nem fognak rendelkezni, s mindaddig, míg divatos igények is irányíthatják a tanterv összeállítását, a túlterhelés tényét leplezni lehet, de megszüntetni nem. Magunk a legjobb meggyőződésünk szerint valljuk, hogy a gimnáziumi tanítási anyag jelentékeny része mennyiségileg elhagyható lenne a művelődési anyag egészének sérelme nélkül, s az így felszabadult idő és energia a kevésbbé adatszerű, de alaposabb, mélyebb, szellemileg termékenyebb ismeret-elsajátításra lenne fordítható.

így még talán azt is elérhetnők, hogy a nemzeti tárgyak valóban az oktatás középpontjába kerüljenek, amit az a körülmény, hogy az új tantervben a tantárgyak hagyományos sorrendjétől elférőleg a felsorolásban az első helyekre kerültek, magában véve még igazán nem biztosít.

Növeli a tanulók megterhelését még két más körülmény is: a tapasztalat azt mutatja, hogy az elemi iskola — a maga szempontjából igen helyesen 1 — messze távolodott attól, hogy — miként az elmúlt évtizedekben — tekintettel legyen arra, hogy növendékeinek egy része a negyedik osztály után gimnáziumba kerül. Ezért azután a gimnázium I. osztályának egyre nagyobb nehézségekkel kell megküzdenie a helyes-