Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1940
10 Ä> B. Ä: C = d:f aránylatból d=B helyettesítéssel kapjuk: Ezzel eljutottunk a probléma részleges megoldásához. A feltétel és a nyert eredmények összevetéséből kitűnik, hogy van olyan csonkagúla, amelyből a két meíszősík olyan gúlát vág ki, amely alakilag is megfelel fenti követelményünknek. A kapott eredményekből a keresett csonkagúla hálóját is meg tudjuk szerkeszteni (2. ábra). E végből megrajzoljuk az (A, C)<£,J3 és / oldalakkal meghatározott háromszöget. így megkapjuk irány és nagyság szerint az a oldalt. (A, C) <£ csúcsából az a-val párhuzamos egyenesre rámérjük A oldalt. Ennek végpontját B végpontjával összekötő e- gyenest meghosszabbítva addig, míg / egyenest nem metszi, megkapjuk a gúla csúcsát. A végpontjából egymásután lemérjük B és C távolságokat, ügyelve arra, hogy a C sugarú körív messe a gúla csúcsából az / és A metszéspontjáig terjedő sugárral rajzolt körívet. Ha B és C távolságok végpontjait összekötjük a gúla csúcsával, majd B és C oldalakkal a végpontjából rendre párhuzamosakat húzunk a csúcsban találkozó egyenesek között, akkor megkapjuk a csonkagúla oldalhálóját; ehhez hozzátéve az alapot és fedőlapot, megnyerjük a csonkagúla hálóját. Meáieáyzendő, hogy B oldal iránya nincs meghatározva, csak annak a feltételnek kell eleget tennie, hogy a végpontjából rajzolt C sugarú körív messe a csúcsból az / és A metszéspontjáig terjedő sugárral rajzolt körívet. Természetesen C végpontjának ugyanolyan távolságra kell lennie a csúcstól, mint A végpontjának. Vegyük tovább az a, d és / oldalak permutációit.
