Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1939

38

A szülők egyetemével, ill. egy-egy osztály szülői közönségével a szülői értekezleteken kerestük és ápoltuk a kapcsolatot. Az igazgató mindkét félévben szólt egy-egy alkalommal a szülők összeségéhez; az

I. félévben a családi nevelés jelentőségéről és feladatairól, a II. félévben pedig az édesapai hivatásra való nevelésről. Az osztályfőnöki értekezleteket a meghonosodott szokás szerint félévenként tartottuk az ellenőrző értekezletet követő időszakban. Tárgyukat és érdeklődési irányukat a következő összeállítás szemlélteti:

1. osztály, A szülői és tanári tekintély helyes értelmezése, megóvása. A rideg és kényeztető nevelés kárai. — Az orvosi vizsgálat eredményének ismertetése. Fegyelmi szabályok mint életszabályok. A szülők nevelő-feladatai a nagy-szünetben.

II. osztály. Az osztály fegyelmi és tanulmányi képe. A büntetések hatása a a gyermek lelkére. — Osztálykép. Az intézet fegyelmi szabályai és a szülői ház.

III. osztály, Az osztály általános képe: magaviselet, tanulmány, egészség. A serdülőkor kezdete, praepubertas. A gyermek fejlődése a kezdődő kamaszkorig, festi és lelki elváltozások; munka és fegyelem; türelem és szeretet. — A szülők szerepe a kezdődő kamaszkorban: irányítás, megértés, szeretet, bizalom. A különböző típusok: testi-, képesség-, kulturális-, komplex-típusok a tanulók körében. A nevelő feladata a különböző típusokkal szemben. Tanácsok a nagy-szünetre.

IV. osztály, Pályaválasztás a gimn. IV. osztálya után. Gyakorlati életpályák; gyakorlati középiskola. Tehetség és hajlam. Elhelyezkedési lehetőségek. — A szülő és a serdülő fiú. A szülői akarat és a gyermek tehetsége. Szelekció az életben és az iskolában. A fegyelmi szabályok értéke és jelentősége.

V. osztály, Az iskola és a család. A hagyomány és a gyermek. Nemzeti nevelés a szülői otthonban. A kamasz otthoni ideálraszoktatása (apa, anya, ismerősök, társaság, életről vallott felfogás, az utca hatásának ellensúlyozása). — A fegyelmezettség jelentősége a serdülő fiú életében. A fegyelmi szabályok elvi alapjainak ismertetése. Az intézeti egyenruha. Szünidei magatartás.

VI. osztály, Önállósítás! és függetlenítési törekvések a kezdődő ifjúkorban; a tekintély és szeretet szerepe az ifjak nevelésében. Tökéletesebb engedelmesség; az alázatosság (az igazság szolgálata): Istenre irányulás. Következetesség a fegyelemre- nevelésben. Szorgalom, tehetség. Az ifjúkor érdeklődési köre. Jellemkép az osztályról és beszámoló a tanulmányi eredményről. — A nevelés legyen általános (morális, intellektuális és testi). Adottságok a növendékben. Az otthon feladatai az önnevelésre való irányításban. Az igazság elvének érvényesítése a nevelésben: alkalmazkodás az Örök Igazsághoz, igazság az egyéni életben, érvényesítése a szülők részéről, társadalmi vonatkozásban; az igazság biztosítja a harmóniát és az élet megelégedettségét, ad igazi értéket az egyéniségnek. Az osztály jellemzése.

VII. osztály, Múlt és jelen: a család, gyermek, iskola — egykor és most. — Tanulmányi észrevételek a II. ellenőrző értekezlettel kapcsolatban. Az egészség észszerű gondozása. A magyaros ruhaviselet.

VIII. osztály; Az ellenőrző értekezlet tanulságai. Önfegyelem, bizalom, kötelességteljesítés, jó modor; az iskola és otthon együttműködése a jellemnevelésben. — Mit akartunk elérni nevelésünkkel a nyolc év alatt? Hogyan kapcsolódott bele a szülői ház iskolánk nevelő törekvéseibe? A szülői ház feladatai érettségi után. Pálya- választás, foglalkozási ágak; a testi és szellemi rátermettség fontossága. Rámutatás az élet küzdelmeire, veszélyeire.

2. Bemutató-órák. Ilyen órákat rendszeresen tartottunk a következő módon: az óra tárgyát a szaktanár az igazgatóval történt előze-