Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1939
39 tes megállapodás után választja meg, az óravázlatot vele megbeszéli. A szaktanároknak a részvételt óracserével tesszük lehetővé. A sokszorosított vázlatot a megjelenőknek óra előtt kiosztjuk, az óra tárgyát és célját velük előre közöljük. Az órát megbeszélés követi, melyen a szaktanár önbírálata után a jelenvoltak teszik meg észrevételeiket, az igazgató pedig a megbeszélés eredményét összefoglalja. Ez évben összesen 8 bemutató órát tartottunk: Baghy Osvát II. oszt. latin nyelv; Horányi Károly V. oszt. német nyelv; Kovács Gergely II. oszt. magyar nyelv; Olfai Rudolf VII. oszt. testnevelés; Peszeszér Äszfrik VIII. oszt. természettan; Tóth János dr. VI. oszt. vallástan; Varga Bennó V. oszt. természetrajz; Wáger Atanáz I. oszt. latin nyelv. 3. Légoltalom. Az intézet légoltalmi szervezetének kiépítéséről tavaly e helyen beszámoltunk. A szervezet működőképességéről gyakorlatokkal gondoskodtunk; a városi gyakorlatokban sikeresen részí- vettünk. 4. Testi nevelés és iskolai egészségügy. Napjaink testi nevelésének igényei évtizedes fejlődés eredményei. E fejlődés során a különféle országokban kidolgozott rendszerek és tudományos vizsgálatok eredményei a magyar testnevelés elgondolásaiban jelentős helyet kaptak, a nemzeti elemek azonban kevésbbé jutottak kifejezésre. Egyes sportágakban (pl. kardvívás, vizipóló) elért nemzetközi jelentőségű magyar sikerek azt látszanak mutatni, hogy a lélekkel megvívott küzdelem szeretefe, a lelkes küzdés magyar sajátság. így felvetődik a kívánság, hogy nemzeti testnevelésünkben a belső fegyelemnek és örömnek, a lélek fegyelmezettségének és örömének minél nagyobb részt juttassunk. Ez azt is jelenti, hogy a tömeg, a nyers erő, a küzdés vak ösztöne fölé ráboltozzuk a szellem és lélek ideáljait, a testből és lélekből alkotott harmonikus ember keresztény eszmény-alakját. Ezért csak úgy tudjuk magunkévá tenni a testi nevelés célkitűzéseit, ha azok az egész ember nevelését szolgálják, az „egészséges embert“ a szónak nemcsak orvosi, hanem erkölcsi értelmében is. Annál inkább, mivel tapasztalatból tudjuk és napról-napra látjuk, hogy csak ezzel a törekvéssel lehet a testi erőkifejtés igazi céljaihoz eljutni, míg ez elgondolás megcsúfolása leromláshoz, diszharmóniához, sokszor még az egészség elveszítéséhez is vezet. Ez a felfogás vezetett bennünket fiaink iskolai és iskolánkívüli testnevelésének, sportolásának, edzéseinek irányításában. A testnevelési órákat a tágas és jól felszerelt tornacsarnokban vagy — kedvező időben — a szabadban tartottuk. A sportok különféle ágait a Sportkörben gyakorolták a tagok; a Sportkör működéséről szóló beszámolót 1. alább! A mozgás szépsége, ügyessége és finom fegyelme elsajátítására a testnevelés gyakorlatain kívül a tánc tanulását is felhasználhatták
