Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1937
78 azoknak, akik céljaink elérésében mellettünk álltak támogató szere- teíükkel, legyen megjutalmazójuk Az, aki a titokban adott fillért is számontartja. 14. A szülői ház. Sokszor hangoztatott meggyőződésünk, hogy az iskola egymagában nem képes teljesíteni nevelői feladatát, sőt megközelíteni is csak akkor tudja, ha támogatja őt a környezet. A környezetnek a gyermekre nézve legfontosabb része pedig a szülői ház, Épen azért azt akartuk, hogy állandó és eleven kapcsolatban állván a szülőkkel együtt és közösen dolgozzunk a gyermekért. Arra törekedtünk, hogy a szülői otthon legelőször minél alaposabb, helyesebb felfogásra jusson a nevelés lényegét, célját és eszközeit illetőleg. A szülői értekezleteken és fogadó-órákon nem szűntünk meg tanácsokkal és felvilágosítással odahafni, hogy a szülők természetes és ösztönszerű pedagógiai eljárás-módjait és felfogását elmélyítsük, öntudafosítsuk és — ha szükséges — helyreigazítsuk. — A másik törekvésünk az volt, hogy a szülőknek gyermekeikért való felelősségérzetét lehető tökéletesre fokozzuk. A gyermekek nevelése a szülők számára több mint kényszerű kötelesség, több mint szórakoztató, felelőtlen játék, ez számukra: hivatás. Vagyis olyan lényeges tevékenység az életükben, amelynek ki kell azt teljesen töltenie, — ha a szülők menekülni akarnának a nevelés hivatása elől, és ezt teljesen az iskolára óhajtanák áthárítani. Az iskolai nevelés értékes segítséget jelent a szülőknek, de egymaga e feladatot megoldani képtelen és nem is hivatott. Még kevésbbé képes helyrehozni és teljesen közömbösíteni azokat a hibákat, melyeket helytelen nevelés által a szülői ház elkövet, vagy tudatos romboló munkával a gyermek lelkében előidéz. — Meg kell a szülőknek érteniök azt is, hogy az iskola és a szülői otthon együttműködése feltétlenül szükséges. Soha sem lehet az iskolát ellenségnek tekinteni, amely ellen védekezni kell, hanem mindig segítőnek, támogatónak, a gyermek igazi és őszinte barátjának, akinek a megnyilatkozásai néha talán tárgyilagosan hűvösek, de tevékenységének értelmét csakúgy a gyermek boldogságában látja és keresi, mint a szülői szív! Végül azt szerettük volna, ha iskola-családunk minden féltett fiát az a meleg, meghitt családi élet várná otthon, amely egyedül képes harmonikus, derűs, az életben bízni és hinni tudó nemzedék felnevelésére. Minél kevésbbé hatolnak el valamely szülői házba felületes és léha korunk bomlasztó és cinikus erői, minél otthonosabbá, kívánatosabbá szítja valamely család az otthon szent tűzhelyének lobogását, annál megfelelőbb környezetet nyújt gyermeke fejlődő élete és egyénisége számára. Meggyőződésünk, hogy nevelő-munkánk csak úgy lehet igazán eredményes, ha a szülői házat is a világnézetnek, erkölcsi meggyőződésnek és élet-elveknek az iskolával azonos lendülete és ereje hatja át,