Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1937

43

Tóth János dv. előadást tartott az egri Actio Catholica előadássorozatában „Az Olfáriszentség tisztelete városunkban a törökhódoltság után“ címmel.

D) AZ ISKOLA ÉLETE.

1. Értekezletek. A rendszerinti értekezleteket az előírt időben és tárgysorozattal megtartottuk, s arra törekedtünk, hogy minden értekezletünk tartalmát friss témákkal és életközei gondolatokkal elmélyítsük. Az értekezletek tartásának módjában az volt főtörekvésünk, hogy azokat valódi munkaközösségekké alakítsuk, s így lehetőleg minden jelenlévő számára a tényleges részvétel élményét biztosítsuk.

Az alakuló értekezleten kitűztük a megvalósítandó célokat, és elterveztük a meginduló munkát, megállapítván azokat a didaktikai és pedagógiai módozatokat, amelyek felhasználásával célt akartunk érni. — Az I. félévi módszeres értekezleten a szokásos és rendtarfásszerű tárgysorozattal kapcsolatban különös gonddal határoztuk meg azokat az eszközöket, melyekkel a nevelő-munka elmélyítésén kívántunk dolgozni. A hitvallásos nevelésnek az Egyház által évezredek óta gyakorolt elvein és eszközein kívül hangsúlyoztuk a tanulókkal való egyéni foglalkozás szükségességét, s erre a feladatra különösen az osztályfőnököket tartottuk alkalmasnak. Kijelöltük az egyéni nevelésben a hittanárnak, a testnevelési tanárnak meg mindazoknak a szerepét, akik a tanulóifjúság sport-tevékenységét irányítják. Megállapítottuk azokat az eszközöket, melyekkel fiainkban a helyes fegyelmet erősíteni és a jó modort fejleszteni kívánjuk. Megbeszélte az értekezlet a III. osztály számára kiadott új tantervet, ill. az I. osztály számára elrendelt tantervi változásokat. Velük kapcsolatban az igazgató adta elő az egyes tantárgyak módszeres tanítására vonatkozó közölni-valóit. Letárgyalta még az értekezlet az egyes tárgyak tanmeneteit, és összeállította az I. félévi dolgozatok tervezetét, mint a tanmenet egyik változó részét. A

II. félévi módszeres értekezleten az igazgató számvetést végzett, hogy mit sikerült megvalósítani az alakuló értekezleten kitűzött munka- programmból; majd a világnézeti nevelés időszerű kérdésével foglalkozott és ismertette a „Charakferschule“-nak nevezett legújabb pedagógiai törekvés megvalósíthatónak mutatkozó eszméit és elveit (v. ö. H. Scharrelmann, Von der Lernschule über die Arbeitsschule zur Charakterschule. 1937.) A tárgysorozat előírt pontjain kívül itt számolt be az igazgató az írásbeli dolgozatok áttanulmányozása közben szerzett tapasztalatairól, továbbá ő és az I. osztályban tanító tanárok az elemi iskola IV. osztályában végzett látogatásaikról; szólt az igazgató az I. osztály szellemi és erkölcsi megszervezéséről. (Az értekezleíi jegyzőkönyvnek az elemi iskolában végzett látogatásokról szóló része