Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1935
24 amennyiben az akadályozó erőkkel szemben bizonyos úton tovább mozog, vagy más testeket mozgásba tud hozni. A mozgó testnek tehát megvan az a képessége mozgásánál, sebességénél fogva, hogy az akadályozó erőkkel szemben munkát tud végezni. Ezt a munkaképességet a test energiájának nevezzük (en = bent, ergon = munka; energia = a bent rejlő munka). Mivel ez a munkaképesség a testnek mozgásbeli tulajdonsága, mozgási, vagy kinetikai energiának mondjuk. Midőn a test az akadályozó erőkkel szemben munkát végez, ugyanakkor az akadályozó erők a mozgó test ellenében végeznek munkát, amennyiben csak bizonyos úton át engedik mozogni, vagyis a test mozgását megszűntetik, sebességét 0-sá teszik. Amennyi munkát végez a test az erők ellenében, ugyanannyi munkát kell végezniük az akadályozó erőknek a test mozgásával szemben. A két munka tehát egyenlő, csak előjelben különbözik, amennyiben a fest elmozdulása az akadályozó erők irányával ellentétes. A mozgási energiát vagy azzal a munkával mérjük, amelyet a fest sebessége folytán elvégezhet, vagy a mozgást gátló erőknek a mozgás megszüntetésére végzett munkájával. Vizsgáljuk meg a függőlegesen feldobott m tömegű test mozgási energiáját! Hajítsuk fel az/n tömegű testet vt sebességgel! A fest ezt a sebességet igyekszik megtartani tehetetlensége miatt, de a Föld vonzóereje miatt z>, sebességgel esnék lefelé. A felfelé való mozgás addig tart, amíg a két ellentétes irányú sebesség eredménye 0 nem lesz. Ez akkor következik be, amikor vf = í>, ; ekkor a test emelkedésének tetőpontját érte el. A felfelé irányuló v{ sebesség állandó, a lefelé irányuló azonban a Föld állandóan működő vonzóereje miatt az idővel együtt növekszik. A szabadesésnél talált összefüggés alapján: vy = gf A felfelé emelkedés idejét és magasságát a két sebesség egyenlőségéből ki lehet számítani. Ugyanis a mozgás megszűntekor . . v* Vf = vx ; Vf = gf; f ,2 — ; a szabadesésnél az út: o s = -,2 f • f értékét helyettesítve: _g (hV vt * f 2 \ g ' 2 g A felhajított in tömegű testnek az elmozdulása st lévén, a nehézségi erő ellenében végzett munkája: 2 V{ 1 2 mgSf = mg y— = ^ > vi helyett egyszerűen v-t írva, a mozgási energia (EJ: = mgSf = 2 mv A mozgási energia képletéből láthatjuk, hogy a mozgási energia
