Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1935
16 Ugyanerre az eredményre jutunk, ha a mozgó testet mozgásában meg akarjuk állítani. Az ehhez szükséges erő nemcsak a mozgó tömegtől függ, hanem a sebességtől is; sőt minél rövidebb idő alatt akarjuk a mozgást megszüntetni, annál nagyobb erőre van szükség. Mindkét esetben tehát a mozgató erő egyenes arányban van nemcsak a mozgó tömeggel, hanem annak gyorsulásával is. Mivel a mozgató erőnek más hatása nincs a tömegre az említetten kívül, azért az erő csak ettől a két tényezőtől függ. Az erőt P-vel jelölve, a tömeget m-mel (mássá), írásban a három mennyiség összefüggését így fejezhetjük ki: P = ma Képletünk jobboldala azért alkalmas az erő nagyságának kifejezésére, mert a szorzat értéke annyiszor lesz kisebb vagy nagyobb, ahányszor kisebbedik vagy nagyobbodik valamelyik tényezője. Alapképletünkből az erő egységét is megkaphatjuk, ha a jobboldalon szereplő mennyiségek egységeit vesszük. A tömeg egysége 1 gr, a gyorsulásé 1 cm sec'1, tehát az erőegység = 1 gr A cm sec'1 Ennek külön nevet adunk és din-nek nevezzük; tehát az erőegység : 1 din = 1 gr cm sec'1 Ez nagyon kicsi erő; akkora, hogy 1 gr tömeg mozgatásakor annak útját minden sec-ban 1 cm-rel változtatja meg. A gyakorlati életben ennek 1,000-szeresét vesszük s 1 kilodinnek nevezzük. 1 kiíodin = 1,000 din = 1,000 gr cm sec'1 = 1 kg cm sec'1 Szorosan ide tartozik a fizikai testek egy másik tulajdonsága, a festek súlya. A súly a nyugvó test tulajdonsága. Ha akármilyen testet veszünk kezünkbe, közvetlenül érezzük annak a súlyát. Ez abban nyilvánul meg, hogy kezünket lefelé húzza. Ugyanígy az asztalra helyezett fest súlyánál fogva az asztal lapját lefelé nyomja. A súly is valami oknak a hatása, okozata. Ez az ok a Föld, a Földnek az a képessége, hogy minden fizikai testet a középpontja felé vonz. Ha ennek a vonzásnak nincs akadálya, akkor a test a Föld középpontja felé mozog, a Földre esik. A Földnek a testre gyakorolt vonzását a Föld vonzóerejének hívjuk. Ez mint erő szintén egyenes arányban van a test tömegével és a gyorsulással. Eszerint a Földnek az m tömegre gyakorolt vonzóereje, vagyis az m tömegű test súlya (Q): Q = mg E képletben g a Föld vonzásából származó gyorsulást jelenti. Más szóval gravitációs vagy nehézségi gyorsulásnak nevezzük. Ez minden testre nézve ugyanakkora; értéke: 981 cm sec'2. Ez a szám annyit jelent, hogy a szabadon eső test Föld felé való mozgása folyamán minden sw-ban 981 cm-rel nagyobb utat tesz meg, mint az előző sec-ban. Ha a Föld vonzóereje nem tudja mozgató hatását kifejteni (pl. ha a festet felfüggesztjük vagy megtámasztjuk), akkor a mozgató erő teljes egészében átalakul húzó vagy nyomó erővé, vagyis a test
