Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1934
42 engedi munkálni a közösségnek ama nagy érdekeit, amelyeknek szolgálatában az iskola áll. Mert tudni kell, hogy az iskolának nemcsak az egyén nevelése, hanem a nemzetnek több nemzedéken keresztül folyó kialakítása a feladata. Ezért az iskola nem a magában álló gyermeket nézi és vezeti a tökéletesbülés útján, hanem a közösségbe ikta- íódoft gyermeket. A két szempont nagy különbsége gyakori és éles ellentéteket vagy meg nem értéseket láttat család és iskola között, s falán nem ítéltetünk részrehajlóknak, ha tipikus hibákat, ferdesége- kef, félszegségeket és következetlenségeket, sőt egyenesen végzetes tévedéseket írunk a családi nevelés terhére. Ezen nem szabad csodálkozni. A nevelés tudomány; ennek forrása nem lehet csak a természetes ösztön, és nem elegendő, ha ezt — főleg ma, ebben az ezerarcú világban — csak a szokás vagy a tradíció igazolja. A természetes nevelői ösztönt alá kell támasztani tudással; a szokásokat, ha hibásak, vagy ma már nem követhetők, meg kell korrigálni helyes és új ismeretekkel. Ez a tudás és eligazodási képesség a „nagy titok“, a gyermek körül, úgy látszik, csakugyan nincs meg, mert csakis a jóakaratú és minden áldozatra kész szülőknek öntehetetlenségéből és nevelési csődjéből magyarázható az ú. n. „nevelési tanácsadók“ gombamódra szaporodása a fővárosban. Ezek működése ellen sok a panasz és nem ok nélkül; de maga az a tény, hogy ilyen intézmények életre keltek és virágzanak, azt bizonyítja, hogy sok szülő egymagában tehetetlen, és szívesen nyúl minden felkínált segítség után. De azt is bizonyítja, hogy az e célra léfesífeíf iskolai intézmények: a szülői értekezletek és fogadási órák akkor sem elegendők, ha a legjobban mennek. Mi erre törekedtünk: célhoz és időhöz alkalmazottan tartottunk szülői értekezleteket (1. 2. Ügymenet) és megvoltak a fogadási órák is, amelyekhez okf. 1-től máj. 20-ig nyitva tartottuk és könnyűvé is iparkodtunk tenni az odavezető s rendszerint szülői gondokkal kirakott utat. S az ezeken szerzett tapasztalatok csak megerősítenek bennünket abban a sejtésünkben, hogy ezek eddigi gyakorlata sem módszerükben, sem eredményeikben nem lehet kielégítő, pedig érdeklődés és látogatottság tekintetében legkisebb panaszunk sincs. A szülői értekezletek témái ugyanis mind a nyolc osztály szülőinek számára inkább általánosak; az egy-egy osztályt, vagy a gyermekeknek csak egy csoportját közelebbről illető speciálisabb témakörök (nehezen nevelhetőség, sexuális problémák, a tipikustól elférő szellemi és pszichikai sajátságok síb.) nem igen kerülnek megbeszélésre. Aztán nem is megbeszélések folynak a szülői értekezleteken, mert a szülőket passzív szerepükből a legnagyobb biztatás sem tudja kiemelni. — A fogadási órákat pedig inkább csak a tanulmányi eredmény iránt való érdeklődés tölti ki, s nagyon ritka az a szülő, akinek zárkózottsága a gyermek igazi bajának orvoslására a tanár iránt való bizalomban meg
