Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1933
50 13. Iff, az a lőrés, amely legközelebb van a falhoz, úgy legyen elhelyezve, hogy az egész falhosszat, a saját orechionjának belső oldalát és az árok egész szélességét tűz alatt tarthassa. A másikból, az orechion- melleífiből legalább a fal felét, a szomszéd bástya orechionjának sarkát és egész külső oldalát lehessen lőni. 16. így kell épülnie egy végvárnak, hogy megvédhető legyen, mégha 50—60.000 embert hajtanak is az ostromra. Ilyen bástyák ostrománál az ellenség 10.000 embert is veszíthet. Baldigara terve azonban teljes egészében mégsem valósult meg. A belsővár nyugati három újbástyájába bele sem fogtak. Baldigara maga 1582 után kiadja a kezéből az egri építést s ott Stella marad mint állandó építész, aki a város palánkfalának erődítését is végzi.103 Egerbe más szempontból is beköszönt az elernyedés. A kapitányok között a gyengekezű Ungnád Kristóffal (1569—1576 és 1581—1587), Kolonics Bertalannal (1576—1580) bekövetkezik az idegen zsoldos korszak. A magyar katonaság fizetetlenül világgá megy és bandákba verődve betyárélefeí kezd a határszéleken. A szedett-vedett zsoldos-erő a környékbeli magyar falvak lakosságát nyúzza. Embertelenségüket az 1580-as országgyűlés is megbélyegzi. Ugyanekkor a Várvizsgáló-Bizott- ság szidja a német őrségei, mert még.a palánkok gerendáit is feltüzelték, az egész vár csupa piszok és rendetlenség, a katonaság tavasztól őszig a parasztság nyakán él, télen nyomorog a makkból sült kenyéren, a tisztek visszatartják a zsoldof, el is sikkasztják, a vár felszerelését, élelmét eladják; oly rossz a szellem, hogy a várat „egyetlen ostrommal, ágyúk nélkül is bevehetné az ellenség!“ Egernek ekkor 1100 főnyi állandó őrsége van, ebből 400 a magyar. Ezek 1578-ban nemzetiségi különbség nélkül fellázadnak fizetetlenségük és nagy nyomoruk miatt. A lecsillapításukra küldött Bizottság valamelyes kis összeggel egy időre megnyugtatja őket, de a következő év áprilisában egyszerűen bejelentik a Főkapitányságnak, hogy Szent György napján úgy is letelik szerződésük, ott fogják hagyni a várat, ha minden hátralékos zsoldot addig meg nem kapnak; özvegy Ungnádnét Losonczy Annát is igen ócsárolják bizonyos pénzek elsikkasztása miatt. Ily dezo- lálf állapotban veszi át a kapitányságot Rákóczi Zsigmond. Puszta személye is megnyugtatólag hat pillanatnyilag, mert a maga vagyonából előlegezi a hátrálékos zsoldof a Kamara és Ungnádné helyett; még a vár fegyvertárát is újra kell beszereznie, meg is elégeli hamar a lehetetlen állapotokat és 1591-ben Prépostváry Bálintot kell rábeszélnie a Főkapitányságnak az egri várnagyságra. Ő is csak katonai engedelmességből vállalja és 1594 októberében így kerül Eger élére bedeghi Nyáry Pál.
