Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1933
51 A budai basák levelei is tele vannak panasszal az egriéit ellen, sajnos, a vádak több esetben szólnak török polgári elemek kirablásáról, hódoltsági magyar falvak kifosztásáról, mint igazi vitézi próbákról. Ezért esik meg az is, hogy a magyar parasztság félreveri a harangot és fegyveresen védi török urait az egri „vitéz“~ek ellen, mint Cegléd népe tette 1579-ben, amiért Kollonits „nyársba vonást“ ígér a ceglédi bíráknak. így szerepel 700 egri lovas a túrái vásár megütésé- nél is 1595-ben, ahonnét 150 kocsi rablóit holmi került Tokajba „kótya-vetyére.“ Még legvitézebb tettük az egrieknek a szikszói csata Rákóczi kapitánysága alatt 1588 okt. 8-án, mikor a Sajó-völgyét fosztogató törökséget sikerül megszorítaniok és 110 török fejet hozniok. Ezek a kölcsönös fosztogatások lassan megölik a „békét“. A török is, a magyar is palánkokat, várakat foglal, kölcsönös tehát a békeszegés. Rákóczi csapatai 1593 őszén megveszik Fülek—Szécsény—Buják—Aj- nácskő várát a kassai, tokaji, ónodi, szendrői őrség vállakozó részének szövetségében, a következő évben a jászberényi klastrompalán- kof, 1595-ben Balaszentmiklóst. Ennyi diadal megbátorítja a fővezér- séget is, az 1596-os hatvani ostromot maga Miksa főherceg vezeti. Az ostromnál ott szerepel Eger egész német—morva—cseh—vallon zsoldos őrsége, s sajnos, csúnyán szerepel, háromheti ostrom után sikerül csak szepf. 3-án rohammal bevenniük Hatvant s még a csecsemőknek sem kegyelmeznek. Vadállati kegyetlenségeiket az egykorú történetírók is pirulva ítélik el. III. Mohamed szultán felmentő serege Hatvant nem menthette meg, de véres bosszút esküdött az egriekre 104). Eger érzi bűnösségét, készül az ostromra. Miksa főherceg a várba vezényli az 500 főnyi magyar lovas és 500 német gyalog alkotta rendes őrségen kívül Tiefenbach sziléziai és vallon zsoldosait, Turris János morva gyalogságát, Trzka Vilmos cseh és svéd önkénteseit s egy zászlóalj vallont: ez csaknem 7000 ember. Még egy építészt is kap a vár hirtelen: Cogonara Claudio-t, aki 12 évig működött Flandriában. A várost kiürítik a polgári lakosságtól, de védik. Szeptember 20-án teljes a város és vár körül az ostromzár. Maga a szultán dirigálja az ostromot s a konstantinápolyi angol követ is szemtanúja ennek. Október 4-én hatnapos ostrom után fel kell adni a várost. A török ütegek a városból nyugatról és délről, azonkívül a keleti magaslatról azonnal lőni kezdik a várat. Most bosszulja meg magát a várkapitányok sok mulasztása: nincs mellvéd a külső vár bástyatetőin, az ágyúkat még kasok sem fedezik, a katonáknak sincs semmi fedezetük, semmi takarásuk, mert tökéletesen hiányoznak a Baldigara által annyira sürgetett földmellvédek, míg a török ágyúk nagyszerű fedezékből lőnek, egyúttal azonnal megkezdik az árkok betömését v
