Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1933
16 Ságokkal igyekszenek kedvezni a céheknek.32 János püspök az egri borok oltalmára gazdasági rendszabályokat hoz: szabályozza a borkimérést, az elpusztult szőlők újraülteíésére adókedvezményeket ad, megtiltja idegen borok behozatalát.33 Új püspöki palotát is épít „örök emlékezetül, a templommal szemben, maga és utódai kényelmére, amely belül emelje pompájával a vár szépségét, kifelé pedig tornyaival a vár erőssége legyen.“ 34 E palota folyosórészlete reánk is maradt a jelenlegi északi kaszárnyaépülefben. Bakócz Tamás a templom grandiózus megnagyobbításába kezd: A régi, még románstilusú szentélytől keletre háromhajós templom- részt emeltet új sokszögű szentéllyel s e körül sugárkápolnákkal.35 E renaissance-ízléssel keveredett magyar késő-gót monumentális építkezés maradványait a régészeti kutatás feltárta; a helyszínen látható e templomnagyobbítás 6 pillérének kezdete, két sekrestyehelyisége s az ezek emeleti termeibe (valószínűleg levéltár és kincstár) vezető kettős csigalépcső kezdete, továbbá az északkeleti első sugárkápolna indítása. E templomépítés befejezése utódjára: Hippolitra maradt, aki, a róla szóló gyászbeszéd szerint nagy költséggel és pompával befejezte.36 E pompás templom sokszínű, mázas cserepeit még a török történetíró: Evlia Cselebi is említi,37 néhány felszínre is került az ásatás folyamán. A befejezés azonban az építési teendőkre értendő, sem a téglapadló lefektetése, sem az új templomrész belső berendezése, sem a régi román szentély lebontása — az ásatások megállapítása szerint — meg nem történt. Egy adatunk a belső berendezésre is van: Hippolit számadás-könyveiben szerepel János kassai asztalos, aki a Boldogasszony oltára előtti fakeresztet készítette. Külön ötvös- mestere is volt az egri várnak: Jacobi János.38 Abból azonban, hogy Eger püspökei nemcsak püspökök, hanem az ország kancellárjai vagy diplomatái is, következik, hogy alig laknak Egerben. A püspöki székhelyen egyházi helyettesük működik csupán, rendszerint felszentelt püspök, vagy a káptalan nagyprépostja, míg a püspökség jövedelmeinek, a birtok hadi kötelezettségeinek kezelésére külön gubernátor vagy provizor szükséges, aki rendszerint világi ember, főkép katona, a püspöki hűbéres haderő vezére, a vár parancsnoka. A püspök mindkét helyettese a maga külön érdekeit nézi s így nem egyszer összeütközésbe kerülnek az egyházi érdekek a világiakkal. így már 1484-ben panaszkodnak a káptalan tagjai a vár parancsnokára: Fülöp gubernátorrá. A panaszirafból megtudjuk, hogy télen igen korán becsukatja a vár kapuit s a kanonokokat ilyenkor nem engedik be a várba, továbbá nem hajlandó megcsináltatni a templom elrepedt harangját, sem elromlott óráját s így a székesegyházban végzendő karimádságokat nem tudják pontosan kezdeni.39 A püspökség vagyonkezelői gyakran változnak: 1485-ben Figadus
