Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1933
17 de Baxia, a kormányzó, 1487-ben Verebélyi Simon a várnagy, 1489-ben György váradi prépost a vagyonkezelő.40 Hippolit kormányzója 1499- től két éven át Florinus Lajos, ugyanekkor a várkapitány Ragusai István, majd Pasto János a kormányzó és Bellányi László a kapitány, 1508—20 között pedig Szabaudiai Hercules Pius, illetve Bonzagno János a birtok provizora.41 Nagyobbrészt idegenek, az országos ügyekkel nem törődnek, a nemzettel együtt nem éreznek, az egri magyarokkal bánni sem tudnak, az általuk kinevezett alispán ellen felzúdul a megyegyűlés, ők maguk nem bírnak a várőrséggel: a „vitéz legények“~kel.42 Pedig súlyos az országos helyzet, a Mátyás király által gyönyörűen fölszerelt, de azóta elhanyagolt végvárak egymásután jutnak török kézre. Sem a hadiadó, sem a hűbéres haderő nem siet a végvidék védelmére. Hiába rendelte el az 1498-as III. decrefum, hogy az egri püspök annyi katonát köteles küldeni a király hívására, mint az esztergomi érsek: két 400 emberből álló bandériumot, az egri gubernátorok a felét sem küldik, még élelmet sem a végvárak zsoldtalan, kiéhezett hőseinek. Ugyanekkor (1501-ben) egész karaván ment Modenába az egri püspökség félévi tiszta jövedelmével: víve 9 paripát, 2000 aranyat, 19 keselyűbőrf, 11 keselyűszárnyat, 80 menyétbőrt és 4 rókaprémes zubbonyt.43 Nem csoda, hogy az országgyűlések egyre jobban követelik a magyar püspöki székek magyarokkal való betöltését s azt, hogy a püspökök székhelyükön lakjanak, ne külföldön, különben leteszik őket. Az ország a felbomlás jeleit mutatja: a híres feketesereg a fize- tetlenség miatt fellázadva szerteszét pusztít az országban, egy csapatja Vác és Eger között; a nyomort elsősorban a jobbágyság érzi s a lázadássá fajult kereszteshad Makiárig pusztít.44 Hippolit 1517 telén jelenik meg másodszor egri székhelyén. Előkelő kíséretével vadászatra jött; az idegenek megbámulják az óriási vadkanokat, még inkább azt a medvét, amelyet a püspök dárdával ejt el Szarvaskő táján, megcsodálják az egri melegvizet, mert télen sem fagy be, és így nagyszerű solymászatok folynak rajta vízi madarakra. Az olasz kíséret egyik tagja a püspöktől 2 lovat és két mázsa ezüstöt kap ajándékba, a püspök maga tavasszal 400 lovas kísérővel utazik el a lengyel király esküvőjére.45 Fényről és pompáról szólnak az egykorú beszámolók, az egri vár valóságos mintaképe kora magánvárainak. A századvégi váraknak azonban már nemcsak ostromlétrákkal, hajítógépekkel és faltörő kosokkal kellett számolniuk, de mozsarakkal, ágyúkkal is. Az ekorbeli várméretekre vonatkozólag Erdőd szolgáltat adatokat 1481-ből. Itt a falak magassága 60, szélessége 30, a tornyok magassága 80 és a kapu szélessége 4 sing.46 Ezek az adatok azonban csak palánkvárra értelmezhetők az aránytalan falszélesség miatt. A későgót kőváraknál főképpen a tornyok mutatnak fejlődést: kezdenek szélesedni és vas2
