Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1933
10 fejében. A tatárjárás után országszerte rohamosan épülő várak már nem földvárak, nem is fából és földből való gyepűszerűségek, hanem nyugati mintára, nyugatról jött építészekkel készített maradandó erősségek: kővárak. Köztük kell keresnünk Eger várát is. Lambert egri püspök egy birtokcserével kapcsolatban IV. Bélától 1248-ban várépítési engedélyt nyer, 1295-ben pedig az egri püspök szarvaskői várának földjeiről van szó egy oklevélben.9 Ha az egri várról okleveles, egyenes bizonyítékunk nincs is, fel kell tételeznünk ezen analógiák alapján, hogy Eger püspökei a tatárjárást követő restauráció egyik legfontosabb feladatául tekintették azt, hogy székhelyük templomát és palotáját újból használható állapotba hozzák és megerősítsék oly módon, hogy egy rettegett újabb tatárjárás esetén védhető legyen. Ha 1295-ben állt már az egri püspök vára Szarvaskőben, bizonyára már előtte elkészült az egri vár. Azért vagyunk ily sötétségben az egri vár építése iránt, mert az egri püspökségnek és káptalanjának levéltára kétszer is elpusztult, először a tatárjáráskor, másodszor a hitújítás és törökvész követelte vándorlás zűrzavarában. Elvétve maradt reánk csak egy-két okmány (jámbor alapítványok és peres iratok) s ezek legfeljebb csak mellékesen szólnak az egri püspököknek oly köztudomású és vitán felüli tulajdonáról, mint az egri vár. így csak a XIV-ik század közepén túlról mutatható ki a vár okleveles említése. Nevezetesen 1363-ban említés történik Demyen-birtokról, mint az egri püspökvár tulajdonáról,10 1379-ben egy Szent Lukács-oltárhoz kapcsolt alapítvány határoz meg egy házat „Szt János evangélista vára“ alatt.11 Többek között a Szt Kereszt-, Szt Márk- és Szt Lukács-oltároknak is háza volt a várban.12 Ludányi Tamás püspök említi először a várban álló püspöki palotát.13 Stibor püspök 1406-ban írásban utasítja várnagyait, hogy a vár kapuját reggeltől estig tartsák nyitva és a káptalan tagjait s személyzetét akadékoskodás nélkül bocsássák be a várba.14 Az első várnagyot: Sebestyén castellanust 1424-ből ismerjük.15 E gyér adatok is kétségtelenné teszik, hogy az egri vár terjedelme nem lehetett sokkal kisebb a ma fennálló romoknál, méreteiben tehát elérte a budai és visegrádi királyi várakat; pompájáról kezeskedik az egri püspökség vagyona; épületei közül az archeológiái ásatások felszínre hozták a a kora-gót ízlés szerint átépített nagyméretű román székesegyház romjait; oklevelek említik a székesegyházon kívül a Szt István templomot, a püspöki palotát, tíznél több kanonoki és oltármesteri házat. E középkori vár jellegét a gót építőiskolák szigorúan következetes szabályai alapján el is tudjuk képzelni. Lőréses koronapárkánnyal ellátott és tornyokkal megszakított magas falak az alkotó részei. Hazai analógiák között keresve Esztergom, Veszprém, Szeged és Kolozsvár
