Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1932
30 A város már régóta úgy védekezett a gyakori vízáradás ellen, hogy a város északi részén vastag kőgátat épített s így keresztbe elzárta a patakvölgyet. E gáton csak akkora nyílást hagyott, hogy a rajta lefolyó víz elfért a mederben. De a nagy esőzések- és hóolvadásokkor a felduzzasztott víz a városfalon kívül időszakos tavat alkotott; ezt jelzik a régi térképek Hidegtó néven. A feltartóztatott roppant víztömeg a kettős gátfalat áttörte s óriási erővel zúdult végig a városon. A mélyebb részeken a két métert is meghaladta a víz magassága, s csak a városi terraszok maradtak szárazon. A Belvárosban több mint ötven ház omlott össze. A menekülő emberek egy csoportja a Káptalan-utcán lévő Barátok íves kőhídjára menekült, talán már nem tudtak a rohanó víztömegen át az Almagyarra jutni. Itt érte utói őket a szörnyű végzet, mert a híd csakhamar összeroskadt s a féktelen vízár fovasodorta őket. Alig tudott egy-kettő megmenekülni közülük. A halottak anyakönyvében 13 vízbefult szerepel. (Breznay, i. m. 55. 1.) 1813. szeptember 11-én két napig nagy esőzés volt. Ekkor oly víztömeg gyülemlett össze a védőgátfal előtt, hogy az árteret egészen kitöltve, a mélyenfekvő Cifra- városkapun szüremkedett már be. A gáífal most sem bírván el az óriási nyomást, jó széles szakaszon beomlott s a víz végigrohant a Belvároson. A vízmagasság most is meghaladta a 2 métert. A Barátok hídja ismét összeomlik s 25 ember pusztul el. Anyagiakban a legnagyobb kárt az 1878. aug. 31-i árvíz okozott; az egykori lapok milliókra becsülik azt. Bekölce, Balaton, Apátfalva, Mónosbél környékén éjjel borzasztó felhőszakadás volt. A két ölnyi vastag, kőből épült gátfal ekkor sem bírta kiállni az irtózatos víznyomást és jódarabon beszakadt. A rohanó vízárban a Cifravárosnegyed és a Belváros mélyebb részei szenvedtek legtöbbet. Harmincöt ház omlott össze, 8 emberélet pusztult el; az anyagi kár 2 millió forinton felül volt. A vízmagasság a Piac-téren a 2 métert is felülmúlta. Szerencse még, hogy a roppant víztömeg gyorsan lefolyt, mintegy harmadfél óra alatt eltakarodotf. A védőgát ledült reggel V* 7-kor, átrohant a zúgó áradat a Belvároson. 7 óra után valamivel kulminált az áradás. 9 óra után már felszabadultak az utcák, terek. Az elért legnagyobb vízmagasságokat a nevezetesebb középületeken megjelölték. A megyeházánál 1'60 m~f, az irgalmas nővérek templománál 1'68 m-t, a volt ref. imaházon az árvízjelző márványfábla 2 m-t mutat. A patakon átvezető hidak közül csak a két kőhíd bírt ellenálni a rohanó árnak, de ezek is megrongálódtak; a többi mind megsemmisült. Azóta is előfordultak kisebb árvizek Egerben, így 1913-ban és 1922-ben, azonban az ezek okozta károk meg sem közelítik a fentebbi nagy árvizek rombolását. Miután megismertük a nagy árvizek történetét, nézzük, hogy védekezett a város velük szemben.
