Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1932

27

letek és fémoxidok kicsapódnak belőle. E lerakódást jól látni a férfiuszoda műkőből készült zuhanykútján. Azonkívül a víz felszínéről levegőbuborékok pattannak el, amit a gyorsan beszivárgó csapadékvíz vitt le magával. Rádióakíív; közömbös hévíz az egri és határozottan gyógyító ereje van egyes betegségeknél. A fürdőforrások együttesen 206.000 hektoliter vizet szolgáltatnak naponta. E források közelében fúrták 1928-ban a városi vízvezeték kútját. Mélysége 65 méter, vízhozama pedig — másodpercenként 110 liter, azaz 95.000 hektoliter naponta — minden várakozást kielégít. A víz 1*10 atmoszféra-nyomással tör fel. Micsoda gazdag víztartalmúak ezek a 3—400 méter mélységben lévő triász meszek, melyek 30.000 lakosú várost látnak el fürdő- és ivóvízzel! A víz hőmérséklete télen-nyáron egyforma. Téli időben a víz színéről távozó pára ködfelhőként emelkedik fel. Az idegennek szokatlan az enyhe januárban a békabrekegést itt hallgatni. Egyesek még ekkor is fürdenek a nyitott uszoda vizében. A fürdők felesleges vize az Eger-patakot táplálja s annak vizét annyira felmelegíti, hogy az 7—8 km szakaszon sohsem fagy be. Megjegyezzük, hogy jelenleg a lefolyó árokban tenyésző Nimphea rubra, vörös virágú vízi tündérrózsa nem őshonos itt, hanem pár évtizede a zalamegyei Hévízről telepítették ide.

A város utóbbi időben fürdőit modernizálta s nagyszerű uszodákat létesített az idegenforgalom fellendítése céljából. A férfiuszoda vízfelülete 1015 m2. Az egyes fürdők vizének hőmérséklete között pár fok különbség van, a vizük bőséges forrásokból úgyszólván naponta felfrissül. Vizüket nemcsak fürdésre használják, hanem idejárnak a melegvízre mosni. Már a középkorban „igen nagy kedvességben“ voltak a melegfürdők, de különösen kedvelték a vallásuktól rituális fürdésre kötelezett törökök. A mostani érseki fürdőház helyén volt a fürdőjük, azonkívül a vár bejáratánál a Dobó-utca elején a „Valide szultána“ női fürdő állott. A régi térképek a férfiuszoda helyén szabálytalan körvonalú melegtavat ábrázolnak, melyet csak a múlt században építenek ki rendes kőfalú medencévé. A törökök elvonulása után a fürdőházak pusztulásnak indulnak, csak Eszterházy püspök javíttatja ki azokat. Újból fellendül itt a fürdőzés Pyrker érsek alatt, ki nagyob- bítatja azokat, úgy hogy ezidőben már sokan keresik fel vidékről is gyógyulás céljából.

Földrengések és a tűzvészek pusztításai.

A város területén több ÉNY—DK-irányú vetődést találunk, sőt É—D-i vetődéseket is észlelünk, ezek mentén történt a Bükk DNy-i részét alkotó triász és eocén-meszek mélyre zökkenése, a fiatal harmadkori medence alá. E mélyre került rögöket harmadkori képződmények