Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1932
28 borítják. De ezek az elvetődéssel lekerült földkéregdarabok még nincsenek nyugalomban. E kéregmozgás révén a rétegekben lassankint feszültség jön létre, mely megnövekedvén, heves megrázkódás kíséretében egyenlítődik ki. Időnkint ez megismétlődik. Egert már több ízben érte ilyen tektonikus földrengés. így a múlt század végén többször észleltek a lakosok kisebb rengést. Erősebb volt az 1903. évi földrengés, melynél már kémények dőltek le. De a leghevesebb földrengést 1925. január 31-én szenvedte el a város. A rengést szörnyű földalatti moraj kísérte. A földfelszín több helyütt hullámzó mozgást mutatott, az épületek recsegtek, ropogtak, falak repedeztek, oromfalak, tűzfalak kémények dőltek le. Szerencsére emberéletben nem esett kár. A ren- gési fészek nem nagy mélységben a fiatal harmadkori rétegben lehet (Dr Schréter Zoltán: Az egri földrengés. 9.1.). A kár 12,000.000 P-re rúgott. A földrengésen kívül Egert több ízben meglátogatta másik elemi csapás, a tűzvész. Csak a múlt század nagy tűzeseteiről vannak feljegyzéseink. Nagy tűzvész pusztított a városban 1800-ban, 1827-ben és végül 1874 nyarán. Mind a három az összezsúfolt, szűk ufcájú Belvárosban okozott roppant kárt. Az elsőnél a régi püspöki palota, a szeminárium, a ciszterciek temploma és rendháza esett a tűz martalékául s a Belvároson kívül a Károly-városra is átterjedt (Gorove i. m. 257. 1.). Az 1827-es tűzesetkor leég a piac egész környéke, a ciszterciták temploma, rendháza, gimnáziuma, a minoriták temploma és klastroma. 1874-ben pedig a Kossuth-tér északi házsora pusztul el. A város tanácsa már 1811-ben megtiltja új házaknál a náddal, szalmával való tetőfedést még a külvárosokban is, azonkívül tégla- vagy kő-kémények emelését írja elő. Az 1874-es tűzvész után pár nappal megalakul az „Egri Tűzoltó Egyesület“ (Breznay i. m. 102. 1.). A védelem miatt összeszorult Belváros szenved a tűzeseteknél mindenkor a legtöbbet, majd látni fogjuk, a vízáradások is ezt sújtják minduntalan, mert ez a városrész fekszik a legalacsonyabban, az Eger-patak árterén. Nem alkalmas város alakulására a folyó-völgy ezen összeszűkülő része, Eger viszontagságos története igazolja e tétel igazát. Küzdelem az árvizekkel. Mindenek előtt az Eger-patak felső szakaszának hidrográfiáját kell ismertetnünk, hogy szeszélyes vízjárásának okát adhassuk. Az Eger-patak messze bent ered a Bükktől nyugatra fekvő harmadkori medencében. Több ágból ered, melynek forrásai Bekölce, Balaton és Bélapátfalva körül vannak. Mónosbélnél keresztülszeli a Bükknek főkép ókori és középkori rétegekből felépült nyugati nyúlványát és csakhamar felveszi a Csehi-csermely vizét. A folyó mélyen bevágódik karbon agyagpalából és alárendelten homokkőből és mészkőből álló tér
