Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1932

26

gényebb is kőhazat épít1). Számos riolittufa-fejtő szolgáltatja a könnyen megmunkálható anyagot. Nem repedezik, azonkívül nagy tömbökben fejthető. Keménysége közepes, ezért monumentális építkezéseknél nem alkalmazzák. Rossz tulajdonsága, hogy nagymértékben higroszkopikus. Minthogy a talajvíz sok helyütt magasan van, s régenfe a szigetelésre nem gondoltak, bizony ez épületek jelentékeny százaléka nedves, egészségfelen. Ahol pedig vakolattal nem borítják, külső rétege víztartalmánál fogva évről-évre kifagy. Az édesvízi eredetű mésztufa, egri néven darázskő is széliében elterjedt építőkő. Úgy a karbon, mint a mezozoikus mészkövet számos mészégető kemence dolgozza fel s mesz- szire szállítják le az Alföldre. A közeli Novajról hozzák a vöröses, barna, kitűnően faragható kemény andezit tufát, melyet alapozásnál, kőkerítések és lépcsők készítésénél használnak. Nagy monumentális középületek, de meg a házak tetejét is tárkányi karbonpala fedi, kitűnő fedőanyagnak bizonyult, évtizedekig (30, 40 évig) kitart. Azonban nem bírja a versenyt az olcsó műpalával, ezért fejtését már jó ideje beszüntették. Végül megemlítjük, hogy több helyütt téglagyárak égetik az oligocén korú kiscelli agyagot. Kitűnő téglát, fedőcserepef nyernek belőle.

Melegforrások és fürdők.

Eger településében jelentékeny szerepük volt az itt feltörő hévizeknek, azért szükségesnek tartjuk tárgyalásukat. A Bükk-szigethegységet körülszegő hatalmas törések mentén, amelyek meredek oldallal szabják ki és különítik el a környező harmadkori medence szelíd hullámos felszínétől, — fakadnak e hévforrások. A Bükköt felépítő ókori és középkori rétegek e törés mentén a mélységbe zökkentek s ott felmelegedtek. Innen a süllyedt medence mélybe került rétegeiből jön föl a víz. Azonban a Bükk jobbára vízáteresztő eocén- és triasz- mészből állván, a csapadékvíz rajta áfszüremkedve mint hideg talajvíz keveredik a mélyből feltörő melegvízzel s mint langyosvíz jut a felszínre. A melegforrások már a pleisztocénban megvoltak, csakhogy akkor nem a mai helyükön, hanem fent a várban fakadtak fel, mint a már leírt travertinó tanúsítja ezt. A pleisztocén második felében a folyó újabb bevágódása folytán az erózióbázis is alább száll s így a melegforrások is mélyebb szinten törnek elő (Dr Schréter Zoltán: Az egri langyosvizű források. 9. 1.). S e források látják el a város fürdőit 31 Celsius fokú langyos vízzel. Szép tiszta, iható, szagtalan a feltörő langyos víz s különböző anyagokat tartalmaz oldott állapotban. Amint a felszínre ér, a benne lévő magnézium, mész-, kovasavas vegyü') Az 1930-as összeíráskor Egerben 4542 lakóházat találtak. Ezek közül 4170 kőből vagy téglából épült, 135 vályogból, a többi fából vagy más anyagból,