Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1932

25

fekvő „Kanada“ kavicspárkánysík-magaslaí. Ez utóbbi rész van legtávolabb a város centrumától, különben magas fekvésénél fogva egészséges hely a letelepedésre. így a vasútállomás teljesen körülépült. Kelet-nyugati irányban a közeli szőlők miatt nem ferjeszkedhetik a város, de azért a Tisztviselő-telepen és a Király-utca folytatását képező Szépasszony völgy-utcában feljut a Hajduhegy gerincére. Legújabban keleten, a Vécsey-völgyben hatol mindinkább előre. Csak északon nem tud előbbre jutni egy lépéssel sem. Itt ugyanis a felnémeti határ bejön egészen a vámházig, sőt lent a patak völgysíkján, a Rác- és Cifrahóstyák között egészen a Belvárosig. így Felnémet község közelít mindinkább Egerhez. Ha a határ lefutása kedvezőbb volna, már régen öszszeépült volna a város a községgel. De így is várható minden akadály ellenére a kettő egyesülése, hisz a köztük levő 2 km távolság a felnémeti új építkezések révén egyre fogy.

Az építkezés módja és anyaga.

Miután városunknak a XVIII. században végbement kialakulását megfigyeltük, rövidesen foglalkoznunk kell a házépítés módjával. Eger viszontagságos múltjával függ össze az a körülmény, hogy egy épülete sem régebbi 1687-nél, amikor a török uralom alól felszabadult a város. A XVIII. század a békés fejlődés és munka ideje. Rohamosan növekszik újabb és újabb betelepítések révén is a város, s a század végén előttünk áll majdnem a mostani kiterjedésében. Sok ház maradt itt a török időből, de időközben úgy átépítették azokat, hogy egy fennálló épület sem mutat a XVIII. századnál régebbi időre.

Az akkor divatos barokk stílusban készülnek a nagyszabású középületek s más kulturális intézmények otthonai. A monumentális érseki líceum palotája nagyszerű hirdetője ennek az építési iránynak. Az egymásután felépülő templomok is a barokk pompáját sugározzák úgy külső kecses megjelenésű formájukkal, mint belsejük harmonikus kiképzésével s derűs, ragyogó díszítésükkel. A világi épületek szintén az uralkodó ízlésnek megfelelően emeltetnek. A mai Káptalan-utca szép palofasora leginkább nyújtja Mária Terézia korának történelmi hangulatát. De a Belvárosban szerteszét egy-egy kőablakkeret, boltíves, a barokkra jellegzetes kapuk, másutt rokokó stílusú kovácsolt ablakrostélyok hirdetik a nemes példák jótékony hatását. Sőt a külvárosnak régi polgárházai is bizonyos stílusra való törekvést árulnak el „kis kontyba végződő oromzatukkal“. A XIX. század elején két hatalmas tűzvész sok mindent megsemmisít, az elkerülhetetlen javítások is sokat ártottak, mégis Eger ma csonka hazánknak egyik legszebb barokk városa.

A város környéke építőkövekben gazdag, úgyhogy itt a legsze