Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1932

22

nevében őrzi az itt hajdan rövid ideig lakó trinitárius szerzetesek emlékét. II. József lefoglalta templomukat. Azóta katonai raktár. Klastromukban pedig császári és királyi élelmezési hivatal volt, ma pedig kaszárnyául szolgál. A várból a Maklári-városrészbe vezető Almagyar-ufca, úgyszintén a városnak keleti felén elhúzódó, szőlőkkel beültetett Almagyar-dombvonulat Al-Magyari régi középkori község nevét tartja fenn, mely a mostani Maklári-hóstya helyén feküdt. Ez a falu az egri káptalan tulajdona volt. Nagy Lajos 1362-ben engedélyt ad a káptalannak, hogy itt minden pénteken hetivásárt tarthat. Később ez a falu összeforrott Egerrel (Gorove László: Eger városának történetei. 27. 1.).

A külvárosok kialakulása.

Miután a Belvárost nagyjában megismertük, nézzük most a külvárosok keletkezését és kifejlődését. A XVIII. század végén már a mai kiterjedésében kiépül a Sánc-nak nevezett városrész. Még a század elején, a kuruc harcok idején királyi parancsra felrobbantják a mai vár közepén álló Rákóczi-bástyát, nehogy az ellenségnek esetleg menedékül szolgáljon, ennek a romjain áll ma a kálvária. Ma a régi várnak csak a fele, a kiugró, travertinóval védett terraszon épült része van meg, a másik elpusztított része már a szomszédos Almagyar- dombvonulat lejtőjére kapaszkodott fel. A mostani Janicsár-utca területén emelkedett a Bolyki- és a Bebek-bástya. Az 1907-ben készült Eger—Pufnoki vasút a Zárkándy-bástyát szeli le a várból. Ez is romhalmaz ma. Különben itt mély átvágásban halad a vonat, nem tudnák máskép legyőzni a felfelé-vontatás nehézségét.

A várat visszafoglalása után katonaság szállja meg, de csak a nyugati részét lakja, a többit pusztulásra ítélték. Felsőbb engedéllyel a német várnagyok telkeket adnak itt a jövevényeknek. 1783-ban Eszterházy püspök megvásárolja a kincstártól a várat és tovább bontják a hajdani erősséget, s köveit széjjelhordják építkezésekhez. Úgyhogy a középkori várból a székesegyház kiásott falain kívül csak a Szent István-szobrot tartó csonka pillérköteg és a csúcsíves folyosó maradt meg, mely utóbbi az egykori püspöki palotához tartozott. Ez a vár északnyugati sarkában, a Tömlöc-bástya tövében feküdt. Szomszédságában a nyugati várfal mentén a káptalan társasháza helyezkedett el, majdnem szemben az egykori székesegyház főbejárójával. A vár déli bástyájáról, — hol Gárdonyi Géza sírja van — gyönyörű kilátás esik az Eger-patak mindegyre szélesülő völgyére, míg ez azután a harmadkori halmok közül kiérve, belesimul az Alföld végtelennek tetsző síkságába. Az egri vár középkori székesegyházának alapjait az újabb ásatások tárták fel. A román stílusú bazilika falai ki voltak