Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1932

f

festve, három hajója volt, s félköríves szentélyben végződött. Két hatalmas tornya messzire ellátszott. A XV. század végén csúcsíves modorban kezdték átépíteni, de csak a szentély átrakásával készültek el. Ugyancsak járhatóvá tették a legutóbbi ásatások a vár földalatti kazamatáit, több mint egy kilométer hosszúságban.

A Sánc-városnegyed girbe-görbe, kapaszkodó utcáival a leg- festőibb része Egernek. Házai szegényes külsejűek. A Belvárosból a legrövidebb úton a szűk Vár-közön juthatunk ide. Kezdetben az első telepesek a kassai kamarának adóztak, csak a vár megvétele után az egri püspöknek. Véres harcok színhelyei voltak egykor a sáncárkok, ma annál inkább csendesek s a város legeldugottabb részét teszik. Csak a vicinális vonat zakatolása veri fel néha a nagy hallgatást. Ide vonult vissza Gárdonyi, „az egri remete“ s itt írta meg halhatatlan műveit. A városnak a törököktől való visszafoglalása után az egri püspök az ura, a város területének kétharmad része az ő tulajdona, a belíelki területnek csak kisebb része az egri káptalané. Mégpedig: a Csurgó-, Balassa Bálint-, Schaffer-ufca, Eger vízfolyása, Irgalmas-, Torony-utca és a vár északnyugati sarkáig húzott vonal által bezárt terület a várfalon belül a káptalané. Az egész Maklári-hósfya beltelkei s végül a Hatvani-hóstyán a farkasvölgyi vízárkon kívül fekvő bel- telkek szintén az ő tulajdonuk volt.

A Hatvani-kapun kívül eső városrész a Hatvani, széles kavics- ferraszon fekszik. Legforgalmasabb útja a keletről határoló, nagyforgalmú Hatvani-út. Szép egyenletesen sík területét a Farkasvölgy-utcán lejövő aszóvölgy szakítja meg. Ennek árka húzódik a Vasúf-utca déli oldalán. E városnegyed délnyugati sarkában a zsidótemető is még a városi terraszon fekszik. Korán beépül, a XVIII. század elején az első telepesek már megszállják. Mint a többi külvárost is, földművesek lakják, kiknek szegényes, földszintes házai keskeny homlokzatukkal néznek az utcára. A régi házak oromzatában kis fülke van, szentek szobrai számára. A város nyugati felén a szintén szélesen elterülő Károly-várost találjuk. Magasan fent, árvíztől védve, szintén városi terraszon. A Belvárosból lépcsőkön jutunk fel reá, így a Papnövelde- és a Gimnázium-utcában, mely utóbbit hajdan az ittlakó jezsuitákról Jezsuita-lépcsőnek is nevezték. A külvárosok közül ez fejlődik ki legkésőbb. Eszterházy püspök osztatja ki ezt a területet, szép egyenesen vonulnak utcái s korántsem oly falusias jellegűek, mint a többi városrészek. A külvárosok közül a legszebb. Csak az északi részének felszínét bontja meg a Kisvölgy-utcán lejövő vízfolyás. Ez a völgy is aszó. A Sertekapu-térnél befedték, beboltozták ezt az árkot, mely az Irgalmas Nővérek telkén keresztül, az Árva-közön adja le esőzések alkalmával vizét az Eger-pafaknak. Nyugatról a szőlőkkel beültetett Hajdúhegy határolja, amely a város visszafoglalásakor betelepült gyalogos- 23 -