Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1932
21 legmélyebben fekvő része mocsaras volt, árvizekkor a patak itt az erős kanyar miatt átvágott, elárasztva az egész területet. Azért készítették a minoriták templomának padozatát magasan, ugyanúgy a régi városházáét is, úgyhogy több lépcsőfokon jutunk fel reá. A török elvonulása után a városháza még nem itt van, hanem a mai polgár- mesteri lak telkén a Fő-utcán. Csak 1714 —16-ban épül a mai helyén a városháza, melyet 1898-ban a jelenlegi modern városháza vált fel. A régi városháza építése idején (1715.) a megnövekedett forgalom miatt a patakot itt áthidaló keskeny pallóátjárót széles fahíddal cserélik fel, ez már kocsi-forgalmat is bonyolít le. A fér négyszögben kiépül s a város üzleti centrumává válik. A bortermelő Egerben ezidőben még sörfőzőket is találunk. A mai húsos piac területén a patak mellett érseki s feljebb szintén a víz mellett a káptalani gazdasági udvar sarkán a káptalani sörház állott. Úgy látszik, az akkori német lakosság körében a sör jó keletnek örvendett. A káptalani számtarfóság és a magtár épülete is e telken emelkedett. Már akkor hét kórház működik városunkban. 1727-ben megtelepednek az irgalmasok. Klastromuk és kórházuk jóval kisebb a mainál, a mostani új kórház helye akkor még üres telek volt. Az előttük lévő téren a minaret mellett még a mecset is állott. Ez maradt meg a török imaházak közül a legtovább, valószínű akkor bontották le, amikor Pyrker érsek a mostani templomot építtette az irgalmasok számára (1844.). Előzőleg ez a mosé szolgált nekik templomul. Az apácák női kórháza is fennállott a mai helyén, de a mainál jóval kisebb keretben. A török mecset emlékét hirdeti a régi Kígyó-utca új Mecset-utca neve, amelyik a minaret terére nyílik. A vele szomszédos Harangöntő-közben harangkészífők laktak, kik azután kihaltak. Az egyik régi házon látható szentet haranggal ábrázoló dombormű utal egykori urának foglalkozására. A Csurgó-utcában ma is megtaláljuk a Tetemvár pannóniai rétegeiből előtörő jóvizű forrását, melynek vizét ma is isszák. A Tűzoltó-laktanya helyén érseki malom dolgozik ezidőben. A Görög-utca ma is a régi helyén, nevét görög kereskedő lakosainak nevéről kapta, kik a rácokkal együtt görögkeleti vallásúak voltak s itt laktak a Ráckapu közelében. A mai halas piac Tábornok-tér nevet visel, mert a régi iskola helyén katonai parancsnokság székelt. A patakon itt átvezető gyalogátjáró híd Gene- rális-híd néven szerepel. A mostani reáliskola épülete a jezsuiták gimnáziuma volt egykor. Szép szobrokkal díszítettbarokk homlokzata eredeti alakjában maradt meg. A városfalon kívül a Hatvanikapu előtt Sóház-teret jelölnek a régi egykori térképek, mert a mai Tele- kessy-utca déli sarkán kincstári sóhivatal volt. A már beépített régi Vásár-tér ekkor Károly-tér, mert Eszterházy Károly püspök ajándékozta a városnak. A Trinitárius-utca pedig a „rossz temlom“-hoz vezet,
