Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1932
13 Egerben járt Evlia Cselebi török utazó még nagy elismeréssel ír a város szépségéről s az itteni fürdőkről. Megindul a helyreállító munka, de a monumentális építkezések csak a XVIII. század második felében, a nagy Eszterházy püspök alatt történnek s lesz Eger az ország műemlékekben gazdag barokk városa, A város képe a XVIII. század végén. Bontják a félig romokban heverő várat, a régi dicsőség hajdani színhelyét, Eger egykori szerepének beszédes tanúját, nincs szükség már reá. Küldetése lejárt, nem a város szíve többé. A centrum átté- fefett az Eger patak túlsó partjára, ott van szabadabb terület a terjeszkedésre. Lázas munka folyik szerte a városban. Élén a fennkölt lelkű Eszterházy Károly gr. püspök, ki ekkor építteti az egyetemnek szánt gyönyörű, barokk palotát, a líceumot. Épülnek az új templomok, kulturális intézetek, kanonoki házak, a módosabb polgárok stílusos házai. A hatalmas megyeháza már a század közepén készen áll. Lassanként kialakul a mai Eger. Lakossága rövid százesztendő alatt betelepülés és a természetes szaporodás folytán meghéfszereződöft, úgyhogy az 1786-os összeírás 16,852 lakost talált. A városba a XVIII. század folyamán sok iparos özönlik be, nemcsak külföldről, hanem a Felvidékről is. Legkülönbözőbb iparágak vannak képviselve. Még 1715-ben az országos összeírás csak 62 iparost talált, 1720-ban már 101-et. Az adókivetés céljából készült összeírás szerint 1785-ben már 788 önálló iparos élt városunkban. A ruházati cikkeket előállító ipar a legfejlettebb. És pedig 133 csizmadia, 64 szabó dolgozik itt. A nagymérvű fejlődésnek megfelelően az építőipar is sok munkást foglalkoztat. 37 ács és 75 kőműves talált itt munkát a sok házépítésnél. A szűcsök céhe nagyon tekintélyes, 64 tagból áll. A fellendült bortermeléssel kapcsolatban a bodnárság is fejlett, 26 mester talált munkát e szakmában. A cipészek, csapók, gombkötők, kalapos- és süveggyártók és tímárok vannak még tekintélyes számban. A csapók leginkább a Felnémeti, a tímárok a Makiári hóstyán laktak. Ily nagyszabású ipari élet virult akkor Egerben. A városfalon kívül terjeszkednek, mert a szűk, túlzsúfolt Belvárosban nem férnek. Már az első telepesek kezdik építeni a hosszan elnyúló külvárosokat, amelyek a század végén csaknem a mai kiterjedést mutatják3). Ä város a következő kerületekre oszlik .■ 1. a várfallal körülvett Belváros, 2. a Vár, 3. a Sánc, 4. Makiári-, 5. Hatvani-, 6. Károly-város, 7. Felnémeti-, 8. Cifra-külváros és végül 9. a Szala-városrész. Városunknak 8) Grundriss der Stadt Erlau. — Äufgenommen in anno 1787. Gezeichnet in anno 1806. durch Josef Sarfory Ingenieur. — Egri Érseki Levéltár. Cl. IV. 404. sz. alatt
