Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1930
38 Sírja fölött is virrasztó szeretetünk és kegyeletes hálánk megnyilatkozására emlékgyűlésf tartottunk. Ezen Breznay Imre diákszövetségi főtitkár, ny. tanítóképzőintézeti c. igazgató a következő beszéddel állított neki lelkűnkben emléket s nyújtott szemléletes képet a fiatal diákoknak: Mélyen Tisztelt Közgyűlési 1930. július 25-én egy ember halt meg itt Egerben. Egy ember halála nem nagy esemény, mert hiszen a föld másfél milliárdnyi embere közül másodpercenkint 100—200 hal meg. Eggyel több, vagy kevesebb, igazán nem jelent sokat. Ha azonban az „Ember“ szót valódi, magasztos értelemben vesszük, ennek az embernek halála nagyon sokat jelentett. Eszembe jut itt az a jelenet, mikor Goethét bemutatták Napóleonnak. A császár erősen ránézett a nagy költőre s mikor jól megnézte, így szólt környezetéhez: „Voilá un hőmmel“ — Ez aztán az ember . . . És eszembe jut egy kis tárcaszerű csevegés, amely abból az alkalomból íródott, hogy valami tudós megállapította, hogy az emberben higany is van. Nemrégiben pedig arról olvashattunk, hogy arany is van az emberben. Nem volt nagy meglepetés, mert hiszen minden félig-med- dig iskolázott ember tudja, hogy az emberi testnek számtalan alkotóeleme között ott van: a foszfor, a vas, a kén, a só, a réz, a mész és még — Isten tudja, hány — más elem. A cikk írója így fejezi be szellemes gondolat-sorát: „Én mégsem erre a statisztikára vagyok kíváncsi, hanem arra, hogy mennyi az emberben az . . . ember.“ És így értem én legelső gondolatomat: meghalt egy ember. Egy valódi ember, tetőtől-talpig ember. Olyan ember, aminőt Diogenes keresett lámpással. Igen: Babocsay Sándor egri ügyvéd halt meg 1930. július 25-én, akinek gyászjelentésén 5—6 sűrűn nyomtatott sort foglalt le címeinek sorozata. Épen a napokban hallottam egy mélyen szántó agynak azt a megállapítását, hogy aki minden igaz, minden szép és nemes ügyet szívesen és önzetlenül szolgál: az csak jó ember lehet. És Babocsay Sándor jó ember volt a szó legteljesebb értelmében, mert egész életében önzetlenül és kitartva szolgált minden igaz, minden szép és minden nemes ügyet. 63 évig volt gyakorló ügyvéd s a magyar ügyvédi kar nesztora, a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának volt tagja s az Egri Ügyvédi Kamara volt ügyésze és elnöke, majd örökös tiszteletbeli elnöke, m. kir. kormányfőtanácsos, Heves vármegye törvényhatóságának örökös tagja, Eger város volt ügyésze és országgyűlési képviselője, a Gárdonyi Társaság tiszteleti tagja, az Egri Kaszinó-egyesület örökös díszelnöke, az Egri Kát. Kör díszelnöke, az elemi iskolák gondnokságának volt
