Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1930

25

ben e helyen rámutattunk ennek az újabban nagyon is elfajult rendszernek káros következményeire. Bizonyos megszorításokat eszközölni is kénytelenek voltunk. S mert ez nem lokális jellegű s úgylátszik, következményeiben sem helyileg, vagy elfogultan csak nálunk kifogásolt, hanem gyakorlatában és kárában is általános, ez évben a nagym. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium is hallatta már rosszaié és — szükség esetén — korlátozó szavát. A nagyfontosságú rendeletet (VKM. 540—5—6 1930. sz.) szóról-szóra ideiktatjuk a szülők tájékoztatására, az érdekelt tanulók intő oktatására s a mi eddigi álláspontunk igazolására. Eszerint addig, míg helybeli vagy helyben lakni akarók közül válogathatunk, vasúton bejáró tanulót nem veszünk fel az intézetbe.

A rendelet szövege:

„A középiskolákba vasáton bejáró tanulóknak utazás közben tanúsított magaviseleté ellen igen sok jogos panasz merült fel. Abból a célból, hogy ezeknek a tanulóknak erkölcsi épsége megóvassék és magaviseletük ne lehessen a felnőtt utasok szemében megbotránkoztató, a vasúton bejáró középiskolai tanulók ügyében a következőket rendelem:

1. Az igazgatók tegyenek meg mindent a vasúton bejáró tanulók számának apasz- tására. E végből figyelmeztessék a szülőket a vasúton való bejárás egészségügyi, erkölcsi és tanulmányi szempontból való hátrányaira és igyekezzenek a tehetségesebb szülőket rávenni, hogy gyermekeiket inkább internátusba vagy magánellátásra adják.

2. Vasúton való bejárásra csak legalább jó megaviseletű tanulóknak adjanak engedélyt abban az esetben, ha az otthonról való távoliét nem haladja meg a 9, legfeljebb 9'/z órát. Rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén a kir. Főigazgatóság az iskola igazgatójának javaslatára ezen általános rendelkezése alól kivételt engedélyezhet.

3. A bejáró tanulók a pályaudvartól az iskoláig és vissza zárt kettős rendekben tartoznak menni az igazgatótól kirendelt felügyelő tanuló vezetése alatt.

4. A bejáró tanulók kötelesek a vasút igazgatósága részéről rendelkezésre bocsátott „tanulókocsikban“ vagy „tanulószakaszokban“ utazni. Ha valamely vonatnál csak III. osztályú fanulókocsi vagy szakasz van, kötelesek ebben helyet foglalni, még abban az esetben is, ha módjukban volna magasabb kocsiosztályt venni igénybe. A leánytanulók, ha részükre külön kocsik vagy szakaszok vannak kijelölve, ezekben kötelesek utazni. Más kocsiban a tanuló csak akkor foglalhat helyet, ha szülője vagy más felnőtt hozzátartozója kíséretében utazik.

3. A tanulókocsikban, valamint a tanulószakaszokban a dohányzás, kártyázás vagy más szerencsejáték, a kocsiknak rongálása, bepiszkííása, étel- és egyéb hulladékok elszórása, a folyosón való tolongás vagy futkosás, valamint a mozgásban levő vonatról való leugrás vagy arra felugrás szigorúan tilos.

6. A fentiek betartásán az igazgatótól kirendelt felügyelő-tanuló őrködik, akinek kötelessége az ellenszegülő tanulót az iskola igazgatójánál feljelenteni. Az igazgató az ügyet kivizsgálja és a rendetlenkedő tanulót megfelelő fegyelmi büntetésben részesíti: az olyan tanulótól, aki ellen harmadízben érkezik panasz, a „tanulói igazolványt“ megvonja.

7. Ha valamely tanuló a 4. pont utolsó mondatában jelzett kivételes esettől eltekintve, nem utaznék a kijelölt tanulókocsiban vagy szakaszban, akkor a vonatkísérő kalauz joga és kötelessége őt erre felszólítani, illetőleg szükség esetén nevét és iskoláját tanulóigazolványából megállapítani és őt a legközelebbi állomás főnöké-