Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1915
Tartalomjegyzék
84 Hadikölcsön. R háború hatása a tanulók tanulmányára és lelkiiletére. gyár Szent Korona Országai Vörös-Kereszt-Egyletének szeretetado- mány-osztálya a maga céljaira, azután ugyanezen egylet egri fiókjának megbizásából P e r é nyi K a n d i d r. tanár, a hevesmegyei választmány gondnoka, az egri kórházakban ápolt 1800—2000 sebesült s beteg katonának két háborús karácsonyára, s Eger város hatósága az idei hűsvétra a csehországi Kultenbergben katonáskodó s lábba- dozó földieink javára városunkban rendeztek. Ismét mások arra vállalkoztak, hogy a város forgalmas helyein felállított gyűjtő szekrényben a sebesültek részére elhelyezett újságokat a különböző kórházakban naponkint szétosszák va»y cigarettákat készítsenek. A tanulók kezéből kikerült cigaretták száma meghaladja a 120,000-et. Végül itt jegyezzük fel, hogy a tanulók az 1914. márc. 22-én rendezett háborús délutánon, az 1915. dec. 6-iki mesedélutánon s az 1916. márc. 15 én háborús célra rendezett ünnepélyen énekkel, szavalattal, zenével és szinijátékkal működtek közre éli-mérésre méltóan. Hadikölcsönt a tanulók, külön vagy társaságba állva, Peré nyi Kandid r. tanár útján, ki az ügy kezelését magára vállalta, mind a négy alkalommal jegyeztek. Ötv^n vagy száz koronás címletű hadi- kölcsönkötvényt, 13-an vásároltak 900 K értékben. Társaságba állt 95 tanuló, kik 500 K. névértékű közös kötvényüket az intézet igazgatójának adták át megőrzés végett. Az egyes tanulók befizetésükről az igazgatótól kaptak szelvényes részjegyet. A szelvényeket féléven- kint Perényi Kandid tanárnál vál'ják be. A kötvényt az igazgató 1920. nov. 1-jén eladja és a részvényes tanulók részjegyeit névérték szerint ugyanekkor be fogja váltani. Az 1921. máj. 1-ig be nem váltott részjegyek és szelvények értékét, a tőkét és kamatokat, az akkori tanári testület ifjúsági jótékonycélra fogja fordítani. A jegyzett hadi- kölcsönök összege 1400 K. A háború hatása a tanulmányi előmenetelben csak az 1914/15. tanév első nagyobb felében volt érezhető. Tanárnak, tanítványnak lelke egyaránt oda volt tapadva az iskolai évnek épen első napjaiban rettenetes erővel megindúlt s változó szerencsével viselt háború eseményeihez. Az egymást érő bevonulások, a harcba induló menetszázadok, az ezek helyére érkezett sebesültszállítmányok nemcsak a gyermeknek, de a legöregebb embernek is újságok voltak, melyek a figyelmet legalább is megosztották s a munka végzéséhez szükséges energiát nagyban megkötötték. Diákjaink, dolgaikról megfeledkezve, a tanulásra való időt az útcán, vasútállomáson szívesen töltötték el s egy-egy katonakórház körül el-elácsorogtak, hogy a sebesültekkel az ablakon át szót válthassanak. így szerezték a katona fantáziával sokszor kiszínezett híreket, melyeknek észben forgatása s tovább adása jobban gyönyörködtette őket, mint a könyv és irka. Aztán jöttek a muszkák s jöttek a rémhírek. Vége mindennek! A sok mindenféle lelki emóciók
