Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1912
Tartalomjegyzék
24 nikás elmondhassa: Konstantin hős volt. Sőt épen ellenkezőleg: terveket szőnek, hogy hogyan tegyenek szolgálatot a hódítónak és készek neki megkötözve kiszolgáltatni császárukat, hogy így kegyét megnyerhessék. Iréné, a szép és büszke csá'Zárné, fényes ünnepséggel készül fogadni Mohamedet, hogy mikor majd vérbe fullad Bizánc s tízezer haldokló hörög, hadd lássa a férfiak félfia, hogy az asszonyok asszonya a szabaditót köszönti! És a császárnak minderről sejtelme sincs. Imádja hazáját és népét, nem látja a trón zsámolyáig érő romlást; hisz az Isten kegyelméből való császárság varázserejében, a hízelgés szavait készpénznek veszi s abban bízik, hogy a görög nép lelkében szunnyadó vitézség a végső tusában csodákat fog tenni. Egyszerre azután felébred a keserű valóságra. Mikor a feltartózhatatlau végromlás küszöbén a szultán követei által sz-bad elvonulást ajánl fel neki és népének, senkit sem talál, aki követné, — még a császárné is leteszi koronáját, mindenki kész hódolni a szultánnak, aki felé, mint megrúgott fűszeres zsák, terjeszti Bizánc émelyítő tömjénillatát. Rettenetes a császár kiábrándulása. Nem marad oldala mellett más, mint Giovanni, a hűséges zsoldos-vezér és Herma, egy leány, aki rajongó szerelemmel követi még a csaták veszedelmei között is. Konstantin halálra Ítéli népét. Leütteti a szultán kedves öccsének fejét, aki mint követ jött Bizáncba. Nagyon jól tudja, hogy a szultán irtóztató haragjában véres bosszút fog érte állani. így is történik. Konstantin hősi halált hal, s az ellenség, amelynek kaput nyit az árulás, beözönlik a városba. A Hagia Szófiában 20 ezer ember leli halálát s a császári palotában is megjelennek a szultán szerecsen hóhérai, hogy senkinek se kegyelmezzenek, aki él és mozog. Annak a katona-ideálnak amely Herczeget — mint már láttuk — Ocskay alakjának megalkotásában ihlette, még eszményibb megtestesülése Konstantin császár. A veszély edzette hőssé. Mikor még félistenként élt palotájában, szédítő magasságban az emberek felett, úgy érezte, hogy gyengébb és gyávább legtöbb alattvalójánál. De mióta tart az ostrom, az emberek közt ember, a katonák közt katona lett és megtanulta, hogy nem gyáva és nem gyenge. Valósággal szerelmes Bizáncba; tündéidnek, szépnek, szentnek látja és megdöbben a gondolattól, hogy ez a város a pogányok kezébe eshetnék. Azt hiszi, Imgy ezt még csodával is meg fogia akadályozni az Isten. Mikor hű zsoldosa figyelmezteti, hogy Bizáncban nem laknak férfiak, rossz néven veszi tőle és erősen hiszi, hogy bármily romlottnak lássék is külsőleg népe, ha jön a vég, Róma és Hellasz méltó utódai támadnak a csőcselék sorában. Mikor pedig kénytelen belátni, hogy birodalmának állapota tarthatatlan, vallásos lélekkel nyugszik meg Isten akaratában, s hozzá kiáltván az enyészet reménytelen alkonyán arra kéri, hogy ha majd haláltosztó angyala jön, férfiakat találjon, kik ajkukon az 0 szent nevével dőljenek
