Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1909
Tartalomjegyzék
25 számára nézve feltűnő eltérések ötlenek szemünkbe, az erkölcsi és értelmi nevelés alapelveire, mindkettőben a tanítói eljárásra, a modern pedagógiai módszer alkalmazására, mind a két iskolában előirt tárgyak céljára nézve teljes az egyezés, tökéletes az egység. Ám maradjon meg1 az elemi iskola önálló céljával és külön feladatával; maradjon meg a középiskola is mai szervezetében és külső izoláltságában, de teremtse meg a belső egységet és szűntesse meg a külön didaktikai és methodikai eljárásnak a gyermeki lélekre bizonyára zavaró hatását az elemi iskola a középiskola érdekét figyelembe vevő s az Utasítás szellemében feltalálható módszer elfogadásával és gyakorlati alkalmazásával. Hogy a kezdeményezés az elemi iskolát illeti, természetes; s hogy a két iskola találkozása a gyakorlatban is lehetséges, a Tanterv s a rájok vonatkozó Utasítások illető részeinek egybevetéséből fog kitűnni. Szólok először az erkölcsi, aztán az értelmi nevelésről. III. Bár Brunetiére, a kiváló eszthetikus, Education et Instruction (Nevelés és tanítás) c. kis könyvében azt mondja, hogy „mindazt, amit a tanítás érdekében tesznek és tehetnek, a nevelés ellen teszik“ s hogy „amily mértékben emelkedik a tanítás, ép annyira csökken a nevelés, mert a tanítás csak tudással fegyverzi fel az egyént jövendő pályájára, s igy indivídualisztikus jellegű, holott a nevelés azokat az eréuyeket adja meg, melyek a társas együttélés alapjai“, a legkiválóbb írókon (Demolins, Lamaitre, Fouilleé, Payot, Lévy) kívül a mindennapi tanítói tapasztalat bizonyítja, hogy a nevelés és tanítás ily értelmű szembeállítása egyáltaljában nem jogos. „A nevelés — mondja Weszely — a tágabb körű fogalom, melynek egyik részlete a tanítás is." De correlativ fogalmak is, mert amennyire eszköze a nevelésnek az értelmi felvilágosítás, vagyis a tanítás, ép annyira alapja is a nevelés a tanításnak. Az értelmi felvilágosítás csak fejlettebb korban, a kényszerítő (karhatalom, büntetés — jutalom) és szuggesztív eszközökkel (szeretet, tekintély, példa stb.) megművelt emberi lélekben szülhet ethikai hatásokat, de pedagógiai eredményeket is, mert teljesen parlagi egyént előzetes szoktatás — nevelés — nélkül tanítani nem lehet. íme, ebben csúcsosodik ki a pedagógia legfontosabb problémája, s ebben van az iskolának legszebb hivatása, egyszersmind legnagyobb s legnehezebb feladata. Az a lépten-nyomon fel-felhangzó követelmény, hogy „Ne csak tanítsunk, hanem neveljünk is,“ szerintem nemcsak a jellemképzés, tehát az ethika szempontjából ró feladatot az iskolára, hanem, főleg kezdő fokon, de később is, a tanítás sikerének is conditio sine qua non-ja. Ezt a nagy igazságot hirdeti az elemi iskolai Utasítás általá
