Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1909
Tartalomjegyzék
19 tere és rendeltetése van, ha gyengébb-erősebb áthidaló kapcsok az egyes iskolaszervek között felfedezhetők is. Az elemi és középiskolának ehhez az izoláltságához járul magának az elemi iskolának is sokfélesége, Az állami, a kath. hitvallásos, az autonom-felekezeti, a társulati, a magán elemi népiskolák mind mások nemcsak föntartó hatósági és adminisztratív tekintetben, de, legalább árnyalati különbséggel, tanterv tekintetében is. Csoda-e, ha e különböző rangü és értékű iskolákból kikerült gyerekeknek egy nyomra terelésével sokszor hónapok telnek el a hétről-hétre kiszabott középiskolai tananyag rovására? Hol vagyunk az egy koncepciójú iskolaépülettől, mikor ennek fundamentuma is annyiféle ? Sőt az egyjellegű iskolán belül is két fajtával találkozunk, a többtanítós osztott vagy részben osztott (helytelenül városi) és egytanitós osztatlan (falusi) iskolával. Ezek között, jóllehet a munka bennök egy tanterv alapján folyik, akár a tanuló-anyagot, akár a szorgalmi időt, akár a tanítási anyag feldolgozását s mindezek következményeképen a tanító munkáját és a tanítás eredményét tekintsük, szinte nagyobb a különbség, mint a hasonlóság. A városi gyerekek — rendszerint ezek járnak osztott iskolába — értelmi képességre fejlettebbek, mint az osztatlan iskola falusi csemetéi. Amazok, ha befejezik is rendszeres tanulmányaikat az elemi iskola VI. osztályával —- mert természetesen a városi iskolák szolgáltatnak első sorban a közép-, polgári és szakiskoláknak anyagot s jóval kisebb percentben az osztatlan falusi iskolák —, bőven szerezhetnek ismereteket az iskolán kívül is a sokkal instruktívebb városi életben, míg a falusi gyermeknek iskolai tanulmányokkal kell megszereznie az életre múlhatatlanul szükséges tudást. Aztán a városi iskola betarthatja a tíz hónapi szorgalmi időt, a falusi iskolában azonban a tanítás kezdetét az első hó, a végét a liba-kelés jelzi. Amannak növendéke állandóan részese a direkt foglalkozásnak, emezé tanulási idejének egy jó részét „csendes“ foglalkozásban kénytelen eltölteni. Egyik jeles pedagógiai Írónk markáns vonásokkal így rajzolja meg az osztatlan iskola képét:1 „A képzelet se tudná rajzolni azt az ezernyi nehézséget, mellyel az osztatlan elemi iskola küzd, és melyet híven feltár a tapasztalat. Nehány körvonallal vázolom csak a legáltalánosabb bajokat. Hat osztálynak rendesen még két (fiú- és leány-) csoportra is szaggatott népessége a gyakorlatban többnyire minimális létszámnak bizonyítja a törvényjelölte maximumot. E sok növendékkel átlag 30 órát tölt hetenkint a tanító az iskolában, tehát naponta átlag 5 órát (a szerdai és szombati félnapos szünet miatt négy nap tényleg 6 órát), mihez többnyire a hitoktatás heti 3 órája járul, nyáron pedig még a gazdasági és kertészeti gyakorlat 4 órája is. Tehát épen kétszer annyi órája van átlag ‘ Eötvös K. Lajos. Magy. Paed. 2. köt. 193. 1. 2*
